Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2

1929-08-26 [020]

HÁROMEZER REFORMÁTUS PRESBITER GY'.LT ÖSSZE A MISKOLCI RRSZÁGOS ÉRTEKEZLETRE o /f oly tat i* Si 2,/ - Tisztelt és szeretett országos presbiteri értekezlet! - Az Isten, kinek neve áldott mindörökké, megadta érnünk, hogy újra egybegyülekezhettünk megállapítani bajainkat, keresni az orvosságokat, hirdetni az igazságokat s az igazságok melletti hűséges megállásban egymást jó példamutatások által erősíteni. - Mindazok a bajok, amelyeknek Trianon a közös forrása, itatják velünk magyar kálvinistákkal is a keserűség közös poharát. Sőt ez a pohár, meg telibb és keserűbb a mi kezünkben, mert mi nem tartottuk ^ hazafiatsdnkkal összeegyeztethetőnek, hogy az országromlás romjai között r

egyoldalú felekezeti előnyöket keressünk a magunk számára, - A bennünk élé tiszta magyar lélek csak a nemzet java szempontjából néz és mórlegel mindent és az idegen érd-keknek, id-gen befolyásoknak még a lehelletét is távoltartja a haza oltárától,amelyet vérével számtalanszor öntözött, meg a lelkiismeret és alkotmány szabadságáért vivott küzdslmeiben

0 Mi a lelkünk vágyaival, reményeivel az örökkévalóság javaira nézünk, de egyházunk külső életével és munkájával a magyar haza szolgálatába szenteljük oda minden ereinket.Mert az egyház nem cél, hanem eszköz

0 Eszköz egyf .lől arra, hogy az evangélium hitigazságaival a földi helytartóra, gyarló emberi képviselőre nem szoruló,teljes hatalmú egyedüli lelki királynak: az Ur Jézusnak tanítványaivá neveljen, másfelől eszköz arra, hogy a lelki világosság nyomában fakadt tudománnyal, tiszta erkölccsel: mint épitő és győzhetetlen erőkkel a nemzeti állam határain belül szabaddá és boldoggá tegye az emberek társaságát. Bizonyára ez az irányzat 1anne uralkodó mindegyik felekezet életében,ha a lelki vezetés a magyarságtól, a magyar nemzet lelkétől sokszor még nyelvben is teljesen idegen tényezők kezébe nem lenne letéve* - A mi álláspontunk tiszta az egyház irányában is, az állam irányában is. Az állam érdekét elsőnek tartjuk.Az egyház érdekét annak alája, rend-áljuk; mert az Istennel való lelki összeköttetést tiszta hitünk fenn tudná, fenn is tudja mind:n emberi intézmény és találmány nélkül is tartani a bibliában mindnyájunk kezébe külön-külön oda adott erők és igazságok indításaival és irányításaival. Aki jo keresztyén és ezzel együtt jó magyar is, az másképpen nem is gondolkozhatik. Aki a haza * elsőségének szent vallomását nem tudja, vagy nem meni a száján kiejteni, az idegen kenyeret eszik, mikor magyar kenyeret eszik. Tehát nem is érdemes reá, - Elég szomorú tehát, hogy a magyar haza előnyeinek tárháza mégsem mielőttünk van két szárnyára nyitva. Ott szivesen látott vendégek vagyunk,ahol áldozni kell, de ha az elismerés anyagi ós erkölcsi kimérésére kerül a sor: ott másokat szólítanak az első sorokba. Mint megfejthetetion talányt állitják elénk a be nem avatott külföldiek, hogy miként lehet protestánsok hátratóteléröl még csak beszélni is olyan országban, ahol a legfőbb hatalom és vezetés - nem is egy ponton - kálvinista kezekben van, A megfejtés kulcsát a kálvinista jellem adja meg, amely vonakodva szorong még a gondolata előtt is annak, hogy az ország hatalmát bármely vonatkozásban Is egyoldalú felekezeti érdek istápolására használja fel, - Nagyon szép és tiszteletreméltó jellemvonás ez; de mint minden, ugy ez a felfogás is az igazság mérlegén kell, hogy megtalálja érvényesülésének határait. Podig ha az Igazság mérlegére reá tesszük azokat a szolgálatokat, amelyeket elemi és középiskolák létesítésével és "N fenntartásával, népességi arányszámunkat jóval meghaladó mértékben tetj tünk, azokat a szolgálatokat, amelyeknek eredménye a nemzeti nyelv és L szokások, nemzeti eszme és igazság fennmaradása lett; ha a mérlegre vet,.' jük azokat az áldozatokat, amelyeket a Bécs és Róma nemzetietlenitő,alkotmányellenes törekvései útjába vérrel megöntözve halmoztunk az égig,akkor senki sem róhatna fel, ha legalább a szellemi foglalkozások'ágazatában a kinevezéseknél megnyerné a kálvinista egyház a számarányt. /folytatása következik/