Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/2

1929-08-26 [020]

EGYHÁZI H I R E K„ HÁROMEZER REFORMÁTUS PRESBITER GYÚLT ÖSSZE A MISKOLCI ORSZÁGOS ÉRTEICEZLETRE, /F oly t afc á 3',;. 3 . / - Szerényt ölen el: nem akarunk lenni- de nem leszünk ál szemé rémből az ügyeiogyottság szemérmesei sem. Történelmi érdemeink beszélnek igényjogosultságunk mellette Az 13484 évi XXc t.c, elismerte és törvénybe iktatta ezt az igényjogosültSágunkat, Magunk iránti kötelességünk megszegése, a törvénytisztelet fólreállitása lenne, ha a viszonosság és egyenlőség érvényesítése iránti küzdelmeinket abbahagynánk• Nem hagyhatjuk abba, süt fokozzuk; fokozzuk még azért is, mert az 1848,évi XX. t.cikkben a demokratikus magyar nemzeti állam kanaánja felé nyíló kapu kulcsa is benne van. Ezért nincsen még végrehajtva s éppen ezért kell végrehajtani. T Négyszáz esztendő néz le reánk feleltre vonással a speyeri birodalmi gyűléstől Káróli Gáspártól és háromszáz a Bethlen Gábor fejedelem halálától mostanig. Tisztünknek minden igazságát be kell töltenünk, hogy pironság ne érje orcánkat, mikor a nagy idők történetének s nagy emberek életének tükörébe nézünk© Többször szakította félbe a ielkosodés vihara Baltazá? püspök beszédét, végül szűnni nem akaró ováció jutalmazta, & z ó 1 1 Gyula dr,, felsőházi tag, a &egedi Ügyvédi Kamara elnöke, egyházmegyei gondnok terjesztette elő az elnöki beszédhez fűződő határozati javaslatokat és megállapította, hogy a püspök szavainak azért volt olyan emlékezetes hatása, mert az igazságot tartalmazták. KI is mondotta az értekezlet, hogy a beszédet., "mint a magyar református közvélemény plasztikus kifejezését" az erszá, 'összes presbitériumainak megküldik, * Hete sa y Kálmán dr. egyházmegyei jegyző ihditvá. nyara hódoló táviratot indítottak Magyarország kormányzójához. Az e gyetemes konventnek, a négy egyházkerületnek külön köszöntén ment'. C s i k e sz Sándor főtitkár évi munkajelentését terjesztették elő ezután. Megállapítja a jelentés a többi között, hogy a két esztendő előtt Budapesten tartott presbiteri yilággyülés óta odakint hatalmas'propaganda indult a magyar kálvinizmus és a magyar sors megismertetésre, Köszöaetet "mondtak a diósgyőri vasgyárnak a vendéglátósért és Csikesz professzornak az országos értekezlet létrehozásáért„' R a'd v á 11 s z k y Albert báró, ' az ev,egyetemes egyház felügyelőjének üdvözlő iratát mutatták be most, Ennél a pontnál megújult az evangélikus egyház iránt kifejezeti.; ováción Czeglédy Sándor ceglédi lelkész , tb»egyházkerületi fojegyzó, az ORLE alelnöke Ünneol beszédet és deklarációt adott elő, A speyeri birodalmi gyűlésnek, a bibliafordító Károli Gáspár négyszáz ov előtti születésének, Bethlen Gábor fejedelem halála háromszáz éves fordulójának jelentőségét méltatja Czeglédy Síioor', - Bethlen Gáborról az arcképeknek

1 egész sorát állit ja elénk az ujabb történetírás,- úgymond Czeglédy Sándor, de nem tudja megfogni azt a központi eszmét, amely a fejedelmet minden időben lelkesítette. Eszközeit összetévesztik céljaival, A megértéshez la fiatal Révész Imre jár legközelebb; aki'Bethlen Gábor tetteinek indokát nredesztinált'reforma tus hitében keresi. A vallási türelemben isjoéida volt minden időkre 3ethlen"Gábor fejedelem,, értékelni tudta az evangélikus és római katholikus egyház mélységes lelni erényeit Art kutatta, hogy a kálvinizmusnak hogyan" lehetne államodét! megnyilvánulást szerezni. Ez a kálvinizmus kell nekünk. Czeglédy Sándor szavaira a nagygyűlés köszöntötte az evan- / / gélikus egyházat és kifejezte a legteljesebé "hajlandóságot a közös munkára, G si k c s z Sándor ::

A magyar református egyház sajgó s ebeiről, kívánságairól" szónokolt., -• Szenvedő egyház már voltunk, b? ad.alia.al' egyház is akarunk lenni, úgymond. Beszélnek kulturfőlényről és ugyanakkor né'gysz ázados iskolákat bezárni akarnak, A ómagyar református cg/ház tiltakozik ez ellen, mert nem lehet kifogás az egyke, é.e.seen énpo:; oda keHl leginkább a tani/ # fO -l/T- Vk-" í