Magyar Országos Tudósító, 1929. augusztus/1

1929-08-09 [019]

--- ZU GYILKOS KERTÉSZ /Folytatás 3. kiadáshoz./ Még meglátják, mondta többször is Patkó Mária, hogy egyszer belekerülök abba az újságba, amelyikben mindig ulyan véres históriákat szoktak megirni. A gyilkosság napján a fiam lélekszakadva jött le'az üzletbe, hogy azonnal jöjjünk haza, mert a Mariskával nagy baj történt. Nyomban rendőrt hivattam s azzal együtt mentünk be a lakásba. A konyhában hatalmas vértócsa volt s véres volt az előszoba padlója és fala Is. Ugy látszik, Patkó Mária•menekül ni akart^ azonban csak az előszoba ajtajáig jutott s ott összeesett. - Mi az észrevétele Klányi? - kérdezte Avédik elnök. - Nem tudom - hangzott újból a sztereotip válasz. Róth Károly tanulóba következő tanú, aki elmondotta, hogy éppen fürdött, amikor Klányi Patkó ^áriával a konyhában beszélgetett. Tompa zuha nást hallottam - mondotta - s amikor kinéztem a fürdőszoba ajtaján, láttam hogy Patkó Mária az előszoba ajtajánál vértócsában fekszik. Azt hittem, hogy A

lányi még a lakásban van s ezért nem mertem az előszobába kimenni. Kiugrottam a fürdőszoba ablakán keresztül a folyosóra s ugy szaladtam el az édesapámért, Ivanov s

ztani kertész tanúvallomásában elmondotta,hogy a gyilkos ság napján Klányi este kilenc órakor érkezett haza a kertósztelepre. Igen j° kedve volt, énekelt s rumot hozatott. Később sirni kezdett, hogy megölte a szeretőjét, majd elővette a revolverét s önmagával is végezni akart, de a revolvert kivették a kezéből. Avédik elnök: Panaszkodott-e Klányi, hogy hűtlen hozzá a szere tője? - Néhány nappal a gyilkosság előtt K

lányi levelet kapott s egés éjjel sirt, hogy a szeretője nem akar róla tudni, - Milyen embernek ismerte Klányit? - Igen jó fiu volt, de azt nem vettük észre, hogy az eszével valami baj volna. /Sz./ ZU GYILKOS KERTÉSZ /Folytatás/ Fischer Jónosné, a meggyilkolt lány nővére a következő tanú. Az elnök kérdésére, hogy haragban van-e a vádlottal, igennel válaszol. - Na-_ gyon haragszom reá - mondotta - mert velem szemben is erőszakos és tolakodó volt. Az elnök kérdésére, hogy ennek ellenére képes-e a való igazat vallani, Fischerné kijelenti, hogy csak az igazat fogja mondani. Vallomása szerint a vádlott Írásban és szóban is fenyegette több alkalommal a nőtestvérét. Többször hangoztatta, hogy először a nővérét, majd Balog Rozália nevü barátnőjét és végül őt fogja kivégezni. Az egyik kihallgatott bolgár kertész ugy vallott, hogy a gyilkosságot megelőző harmadik napon a vádlott egy levelet kapott a lánytól, amelyet elolvasott és egész éjszaka sirt. Több tanút non lehetett a mai tárgyalásra megidézni, ezeknek Írásbeli vallomását olvasta fel az elnök. Valamennyien ugy vallottak, hogy a vádlott előzőleg is többször megfenyegette Patkó Máriát, hogy megöli, ha nem lesz a felesége. Kihallgatták Szilagyi Lajos földművest is, aki a vádlottal együtt lakott. Blőadta, hegy a gyilkosság után hazajött a vádlott, ők természetesen akkor még semmiről sem tudtak, rumot hozatott és teljesen leitta magát, Előzőleg nem vették észre rajta,hogy ittas lett volna. Az egyik üveg rumot az asztalhoz vágta, nadrágzsebéből revolvert vett elő és igy kiáltott fel:"Én Is meghalok a szeretőmért, mert megvágtam."A revolvert erre kicsavarták a kezéből. Paktó Máriának a vádlotthoz irt néhány levelét ismertette ezt követőleg az elnök. Az egyik 1927 évben kelt levél "Kedves Pista" megsz°litásu s a lány ebben arról Ír, hogy meglepődött azon, hogy a vádlott egyik levelében jobban fenyegeti őt, mint a másikban. 1928 évben már"tlsztelt Pista" megszól! tással irt hozzá levelet, eszerint fölhivja, hogy ne költsön többet reá pénzt, kár ezért, mert elidegenedett már a fiútól. "Mintha valaki megbabonázott volna, ugy elidegenedtem magától _ irja a lány - még az is bánt, hogy ha hallok maga felől. Ennek maga az oka, mert akkor amikor jóban voltunk, nagyon kétszínűén viselkedett." Az egyik levél 1929 év február havában kelt, de közelebbi dátum nélkül. "Tudja meg mindenki, az egész világ - irja ebben a levélben a vádlott - hogy egy kislányt nagyon-nagyon szeretok... Nem birom ki tovább, búcsúzom az egész világtól, fűtől, fától, levéltől, utoljára...

11 Az e^nök megkérdezi most a vádlottat, hogy melyik napon irta ezt a levelet, Klányi azonban a szokásos nem tudora-mai válaszol. /Folyt.köv./Ma, / „