Magyar Országos Tudósító, 1929. július/2

1929-07-23 [018]

PERESKEDÉS A NÁD-ROSTOSIT ÁS I SZABADALOM KÖRÜL. Csere Ferenc dr. gyógyszerész * keresetet adott be a törvényszékhez,amely­ben bizonyos szerződésük hatálytalanítását kérte. A kereset szerint Csere dr.-nak van egy értékes találmánya, amelyx a nádnak vegyi utón való rosto­sitását • tesz i lehetővé s ezzel az eljárással sodráspa alkalmas anyagot ál­lit elő. A szabadalmasitási eljárassál Csere dr. - mint a keresetben elmond­ta - Bányai Béla dr. budapesti ügyvédet bizta meg, aki az általa kiállított meghatalmazás alapján el is járt a különböző hatóságoknál. A meghatalmazás mult év június 14-én kelt, s ezt követő napon Csere Ferenc dr. és Bányai . Béla dr. között -szindikátusi szerződós jött létre, amelyben megálla­podtak, hogy a szabadalom közös értéket képvisel. Csere Ferenc dr . azonban később arra az álláspontra helyezkedett, hogy Bányai dr.-nak nem lett volna joga ilyen szerződéses megálapodásra, ugyanis - mint keresete további során fejtegette - az ügyvédi rendtartás 57. szakasza semmiség terhe mellett tilt­ja, hogy az ügyvéd az általa képviselt ügyet "magához vállal ja"» Csere Ferenc dr. tehát azt kérte a törvénysz éktől, hogy a hivatkozott 57. szakasz alapján érvónytclenitse a szabadalomra vonatkozó szerződés t, s mondja ki, hogy a szabadalom kizárólag , az ő tulajdona és nem közös értőket képvi­sel . A kir. törvényszéken Marczoliy Béla dr. törvényszéki tanácsel­nök most hozott a perben Ítéletet, a. „ - elutasította Gserc dr. keresetét. A törvényszék ugyanis a becsatolt iratokból megalapította, hogy a peres fe­lek a szerződés, illetve a meghatalmazás előtt már tárgyaltak a találmányról, s a tárgyalások során Csere dr. többször elismerte, hogy a találmány közös tulajdon. Már 1023. szeptember 5-én arról értesítette Csere Bányait, hogy a találmány közös volta már tisztázva van. A törvényszék megallqltasa szerint tehát a fenforgó bizonyítékok igazolják, hogy "magáhozballalas esete nem fo­rog fenn, s igy a megkötött szerződéseket érvényesnek kellett kimondani. . /MOT/SY. —V;LTOSPEKULÁCIO A VÁSÁRCSARNOKBAN. A királyi ügyészség Farkas István vásárcsarnoki szolga ellen csal ás ésoki­rathamisitás bűntetteseimén emelt vádat. A vád szerint Farkas István sze­retett volna egy váltókölcsönt felvenni és özv.: Schwelger Károlynéhoz for­dultt hogy mint zsiráns alítson ki részére egy v álp ót, amelyet özv.Könio­Lipotne fog szivességből elfogadni. Ozv.Schweigerné teljesítette a kérést a váltót azonban özv.König Lipótné, mint elfogad 0 , nem irta alá.Farkas Ist­ván erre maga irta rá özv.König Lipótné nevét, sőt • hamis magánokira­tot is készített arról, amely szerint jogosítva van az özv.König Lipótné számára megszavazott és a Budapesti Takarék és Vásárpénztár rt.-nél kifize­tésre kerülő 3oo pengő felvételére. Farkas a pénzt a Vásárpénztártól fel If vette és csak utólag derült ki, hogy a váltót is jogtalan 1 irta alá s a magánokirat tartalma is hamis. A mai tárgyaláson Farkas nagy nyomorával védekezett, s azzal, hogy a váltó felhasználására tulajdonképon nem is került sor.Felföldy Ele­mér dr. ügyészségi alelnök vád és bzentpétery Gyula dr. védőbeszéde után a törvényszék Farkas Istvánt bűnösnek mondta ki kétrendbeli okiratha.aisitás bűntettében ós ezért figyelembevevő az enyhítőkörülményekot, a rendkívüli enyhitő szakasz alapján hathavi és egyheti fogházbüntetésre ítél. e.Az Íté­letben ugy az ügyész,mint a vádlott megnyugodott és igy az azonnal jog­e őrs só vált./MOT/M. SSÖD. A királyi törvényszék az építőanyag és Fakereskedelmi rt. ellen ma megindí­totta a csődöt.: Csődbiztos Szikorszky Sándor dr. törvényszéki biró, tömeggondnok Issekutz László dr. ügyvéd, helyettese Koderlc ódon dr. Követelések bejelentése szeptember 2, felszámolási tárgyalás szept.16, csődvál.megválasztása szept.18-án délelőtt 12 órakor a csődbiztos hiv.helyi­ségében /Alkotmány-ucca 14.1.emelet 3./MOT/ r l

Next

/
Thumbnails
Contents