Magyar Országos Tudósító, 1929. július/1

1929-07-10 [017]

ÖTVENNYOLC KÉSSZURajSSAL MEGÖLTE A SÓGORNŐJÉT.. k pestvidéki büntetőt örvényszék Mart on-1 an ics a július 2 2-én küzdi tárgya" . é az előre megfontolt szándékkal elkövető- t emberöléssel vádolt Maró Menyhért nagykit ai gazdálkodó bűnügyét,aki mult év június 2-án sógornőjét, Agonácm 5 ondómét ötvennyolc kés szúrással megölte, k f őtárgyalásra annyi tanút tek be, h kihallgatások és a bizonyítás lefolytatása több napot vesz igénybe, és igy ez a nagyszabású bűnügy lesz az utolsó monstrepé'r az idol nyár

1 idényben* A bűnügy előzményei a következők: Maró Menyhért, akit erőszakos du va embernek ismertek, ros-sz viszonyban élt a feleségevei, aki három évig de. tO ..i.izass águk alatt többizben anyjához menekült férje bántalmazásai elől, utóbb azonban mindig visszatért. Maró 1927-ben, amikor felesége megint az an; Iánál volt, megjelent anyósa lakásán és ott összetörte az ablakokat és valamennyi ajtót. Emiatt anyósa, özv.Kuli József né feljelentette, és a tárgyalási Maró sógcrnője terhelő vallomást tett ellene. Maró már ekkor megfenyegette sógornőjét, hogy bosszút fog ál ini rajta, Mult év áprilisában a gazdálkodó ismét aranyira megverte feleségét, hogy a.- szerencsétlen asszony súlyos sérülésekkel menekült brutális férje elől édesanyjához, egyúttal rdig feljelentette Marót, Maró ekkor valóságos dührohamot kapott és felesége összes ru ' -i hált és ágynemű j t máglyára rakva, elégette. A csendőrség ezérc letartóztatta és három napig f ogvatart otta. Az ügy tárgyalásara máju-3 2dé • án kapott Maró idézést. Felesége időközben Budapesten rejtőzött el előle és gyermekét menhelyen helyezte el, mert attól félt, hogy férje megöli. Maró annyira felbőszült azon, hogy tárgyalásra idézték, hogy rettenetes bosszúra szánta el magát. Megtudta, hogy sógornője, özv.Agona.cs Sándorné június 2-án érkezik haza Budapestről, kiment a vatonathoz , megleste, kogy sógornője valóban meg érkeze t-e, azután a szántóföldeken négykézláb csúszva-mászva utánalopózott és elhagyott helyen rátámadt. Az arrajárók később vérbefagyva holtan találták meg Agonácsnét,akinek testén nemkevesebb mint ötvennyolc kesszurás volt. A csendőrök nyomban Marót vették gyanúba. ^z első koreszi:kérdések tüzében a gazdálkodó nyomban bevallotta, hogy ő ölte meg sógornőjét és a csendőrök,valamint Ney Géza nagykátai főszolgabíró előtt aprólékosan elmondta a gyilkosság részleteit. Cinikusan : kijelente te, hogy tudja, hat-hét évnél többet nem a gyilkos s ág ért. Később azonban a vizsgálóbíró előtt visszavonta vallomás.t és azt állította, hogy a csendárök őt veréssel faiyí zoritettók a vallomás tételre. Az ügyben -' , : vizsgálat is indult a csendörök ellen, de ennek során megállapítást nyert, hogy Maró védekezése valótlan, csupán a kézi bilincstől származó sebesülések helyét konstatálta rajta a fogházorvos. Döntő bizonyíték volt az is, hogy a gyilkos3 ág fed fedezése után Maró fehérneműjét kimosva, félig nedvesen találták meg, '-miből nyilvánvaló, hegy a vérfoltokat ' mosással távolította el belőlük. A nyomozás során Maró azt is elmondta, hogy véres kését a mocsárba hajított A csendörök ki is vitték a mocsarakhoz, a lábára kötelett kötöttek és Maro igy bebiztosítva, kutatta át a mocsarat. Közben a piócák véresre marták a lábéit és a nádcsonkok is merrs éhezték és a falu lakossága ezek^őlraa serülésekből következtette, hogy Marót a csendőrök véresre verték, .jelentkezett egy alibi tanú is, Maró bátyja, aki azt állította, hogy a gyilkossá; . idején öccse nála dolgozott. Ezt a nyomozás adatai azonban megcáfolták. 6 A Márton-tanács tárgyalja a nagyszabású gyilkossági pert, amelyre több mint harminc tanút idéztek be. Dénárt Béla dr. Maró védője még számos más tanút is bejelentett, akikkel azt kivan ja igazo.mil. hogy Maró a gyilkosság idején másutt tartózkodott, tehát a borzalma* gyilkosságnak nem ő tettese. /MOT/ M. A TERJESZTŐ FELELŐSSEGE. - A KÚRIA ÉRDEKES NAGYJELENTÖSÍ GÍJ [DÖNTÉSE EGY SAJTÓJOGI KÉRDÉSBEN, Abban a sokat vitatott kérdésben, amely nemregiben is szerepolt az uj saj tóncvella kapcsán az illetékes tén*yezék előtt, vájjon milyen mértékig terb felelősség,ilotve sajtójogi felelősség a sajtótermét terjesztőjét, most a. királyi kúria Szlávok -tanácsa ron.dkivül érdekes döntést hozott. A kúria érdekes határozatában kimondja, hogy a terjesztő a sajtótörvény 33-33-ák §-i értelmében nem vonható flelőss égre az általa terjesztett sajtótermékek tartalma amiatt, mert ez lényegileg a köztörvényi felelősségnek az a. ka Imasását jelentené, amit pedig" az 188 o-XXXVI. t.c-nek a St.öa 63, §-a által hatályban tartott 7-ik §-a a sajtót:üncselekményekre nézve eltilt Annak megállapít ás á.ra, ho-y valamely nyomtatván:/ tartalma kimer It-t valamely bűntett,et vagy vétséget, csak az II .let ékes sajtóhír ós ág van hivatva és csak ez a birOság vonhatja feleiősségre a nyomtatvány tartalma miatt sajtójogilag felelős személyeket. /fclyt,köv/; QRSZáüGS LEVÉLTÁR »h^»