Magyar Országos Tudósító, 1929. június/2
1929-06-19 [015]
/A főváros kö:- gyíll a-.,-, lo.* jav Az elnöki ő főpolgárms 3--t er most klr&elen félreszakit ja a vitát ós bejelenti, hogy a polgármester hozzájárult ahhoz, hogy az ügyet levegyék napirendről^ V á r k o n y i Kálmán drw ügyrendi indítványt tesz, hogy külön bizottságot delegáljanak erre a célra. Révész Mihály szólalt fel hasonló értelemben ós a közgyűlés is ugy határozott, hogy a NOVA ügyét a napirendről icves.oikn Vita nélkül járult hozzá a közgyűlés a ladapesti Takarók ós Vásárpénztór, továbbá a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének felemeléséhez, majd a RVrosse Latin sajtóegyesület "budapesti látogatása korült sorra és a , közgyűlés a kongresszus költségeihez való hozzájárulást Vámbéry Rusztem ellenző ós Magyar Miklós támogató felszólalása utón megszavazta. Megszavazta a közgyűlés a balatomberónyi gy^-ermeimyaraltató telep létesítéséhez szükséges 1B»000 pengő póthitelt, hozzájárult a polgári iskolákban a tandíjmentes és fél tandíjmentes növendékek bo.iraoáoi idjának elengedéséhez, a svábhegyi erdei iskola építkezésének befejezésére 75.0 00 pengőt engedélyezett; hozzájárult a Horánszky-utcai iskola mellett létesítendő gyermekjátszótér, illetve az ehhez szükséges telek megvásárlásának költségeihez, amellyel kapcsolatban S z c p e s y Albert azt indítványozta, hogy a tahács szorgalmazza a játszóterek ügyét és hasson oob~a_. hogy ne három ügyosztályban oszoljanak meg e kérdések, hanem reneVszercsiévé., egy ügyosztály foglalkozzék vele. Vita nélkül szavazta meg a közgyűlés 'a Budapesti Tudományé gy-etomen létesített jubiláris ösztöndijak összegeinek felemelósót. a iiemzetközi vizipole-morkőzős támogatására 5.000 pengőt szavazott meg és ugyannyit a Józsefvárosi Torna Clubnak is, amely utóbbit a ozociáldemokra.ta párt nevében Szepesi Albert ellenezte , A Nemzeti Hősök Emlékkövének leleplezésénél felmerült kötiségekhez 5,000 pengővel járult hozzá a főváros és itt R e p o 1 d Károly azt indítványozta, hogy az emlékkőnél állítanak egy stílusos örökmécsest is, Az indítványt kiadták a tanácsnak. Ezután az 1018-19 évi forra^dalmi vértanuk létesítendő emlékművéhez való hozzájárulással foglalkozott a közgyűlés, amelynek tervét - mint megírtuk >•• a művészeti bizottság nem tartotta elfogadhatónak. A közgyűlés 2C.C00 pengős hozzájárulást is azzal a feltétellel szavazta meg, hogy nem az eredeti s^zobormüvot állítják fel, mert ahhoz nem hajlandó hozzájárulni, nüb r el nem tartja megfelelőnek a gondolat szimbolizálására. 3 án ó c z i Eás^zló szólott hozzá, a kérdéshez. a szociáldemokrata párt nevében. Első megjegyzése az volt, hogy a főváros köztereit meg kell védeni a művészi szempontból nem megfelelő szobroktól, mert úgyis elég sikerületlen alkotás van a fővárosban. Második megjegyzése politikai természetű volt. A szociáldemokrata munkuság - mondotta - provokációt lát abban, hogy az emlék lefjeplczési ünnepét augusztus 6.-ára tűzték- ki. A proletárdiktatúra tudvalevően augusztus 1-én bajfeott meg ; elseje és 6#»a között a szociáldemokrata kormány volt az ország ólén és próbál.!., a men:i cnl o ,t r , aa.t "'boa. Ennek az átmeneti időnek nincsenek vértanúi,, ezalatt kilengős-"eb: nem voltak, érthetetlen tehát, hogy 1 miért hatodikában jelölik me : a kommün bukásának évfordulóját. Ezt az akciót nem lehet másnak minősíteni• mint a történelmi tények elferditésének és a munkások provokálásánakamikor a kommunizmus ürügye alatt a szociáldemokratákon aka*Bnak .ütni. Az olc : ;er josztéot azért sem fogadja el, mert a szociáldemokrata párt a kommünt kövét© idők vértanúit'is ugyanolyan mártíroknak véli,mint az előző korezakót* Bánóczi László állandó ellentmondások és sürü közbekiáltásoktél kísérve fejezi be beszédét, a közgyűlés többsége pedig a 20.000 pengőd hozzájárulást a fentebb emiitett f e.l aaoelozéssel megszavazta. /Eolyt.köv./ ^f/p _
