Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-31 [013]

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TxiRDULAT KÖZGYŰLÉSE. Pénteken esto tartotta a Magyar Történőin! Társulat évi rendes közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A közgyűlésen előbb Klekcísberg Kuno gróf kultuszminiszter, majd D o m.a n o v s z k y Sándor elnökölt. A Társulat tagjain kivül ott valt^-'B'á r á n y Gerő h. államtitkár, Magyary Zoltán, Jeszenszky Pál, Wlas sics Gyula báró miniszteri tanácsosok, Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára^ Neme s Antal püspök, H a á s z Aladár miniszteri osztálytanácsos és még sokan mások. Klcbolsberg Kun

u gróf megnyitóbeszédében azt hangoztatta, hogy a Társulat elnöki szókében az elődje ajkairól gyakran hangzott el az a panasz, hogy a történelmi kérdések iránti érzék meggyengült. Voltak ennek egyetemes okai,melyek Európában mindenhol megvoltak a XIX. század utolsó tizedeiben és a XX. század elején. A háború után mintha a magyar történeti érzék újra megerősödött volna^ történeti tudósaink is erősebb szisztematikus munkát végeznek. Ki kell emelni Hóman Bálint ós Szekfü Gyula magyar történeti szintézisének külső és belső sikerét. Ezután visszapillan tást vetett a Társulat Fontes-vállalatának fejlődésére. Hosszú éveken ót folytak az elő - és feldolgozó munkálatok, amig tökéletes kiadványok jo lentek meg. A Pontes-vállalat megtanította a Társulatot arra, hogy a jövő tervekre vonatkozólag Idejekorán végezze el az előkészítéseket. Ez az elő készitőmunka először a Corpus Juris Hungarici kapcsán törvényeink diplomatikailag hü kritikai kiadása. Azután jellemző kútfők kiválasztásával a jogtörténeti oktatás számára összeállított V Jogtörténeti olvasókönyv", mely hlvaitva lesz hozzájuttatni jogforrásokhoz azokat, akik eddig nem juthattak hozzá. Ezzel a kiadással a jogtörténet művelődésének ujabb lökést ad a Társulat. Foglalkozott ezután a müvészettörténelml előkészítő munkálatokkal. Égpen most, mikor az ország nagyrészót elvesztettük, erőteljesebb előkészitómunkálatokat kell folytatni. Az országnak az a része maradt meg, ahol a török sokat pusztított. Rekonstruálni kell müvészettörténelmünktet itott emlékeinkkel és ásatások révén. Örömmel jelezhetem , - mondotta -, hogy az Akadémia nagy megértéssel veszi kezébe az ásatások ügyét és abban a helyzetben lesz, hogy " Vigyázó ásatásokat" rendezzen. Ez a nagy feladat tehát nem nehezedik a Társulatra. Annál nagyobb erővel kell a történelem. tudós munkásait e cél szolgálatába szolitani. A négy egyetem . vegyen részt a kutató munkában s a még ki nem adott okmányok ismertetésében. Történeti tanszékeink szemináriumain mind a négy egyetemen foglalkozhatnának középkori forrásaink ilyen értelmű átkutatásával. Ez a munkaterv hazai történeti intézet felállítását kívánja, meg^ mely nem csupán a bécsi ós római történeti intézetekjnunkájgnak a kiegészítője legyen, hanem központi intését, mellyel a két xr^mzet és minden kutatómunka, szoros kapcsolatban álljon. Ennek az itthoni történeti intézetnek a magvául a diplomatico-paleografiai intézet volna megszervezhető az Országos Levéltárban, ahol erre a helyiségek a Hadtörténelmi Levéltár kiköltözése után rendelkezésre fognak állni. Az ezredéves emlékmű befejezése alkalmával le kell szögezni azt, hogy az emlékmű azt az ezeréves törtenetet tárja elénk, melyet kötelességünk a véső és bronz kiegészitéséül tollal megörökíteni. Ezután Csánky Dezsőről emlékezett meg, akit hirtelen, de mulő természetű rosszullét tartott távol az ülésről, Az elnöki megnyit

u után Kollányi Ferenc jelentést tett a Corpus Juris és a Jogtörténeti olvasókönyv kiadása ügyében kiküldött bizottság működéséről .Kivánatos , hogy a Corpus Jurisnak hü és jó magyar szövege elkészüljön. A Jogtörténeti olvasókönyvbe nemcsak a már kiadásban megjelent, hanem számos más jogtörténeti forrás is felveendő lenne. A miniszter Indítványára a közgyűlés két bizottságot küldött kl a terv keresztülvitele érdekében. A közgyűlés szokásos tudományos előadását G y a 1 o k a y Jenő tartotta meg, akl^bemutatta Bethlen Gábort mint hadvezért.Bethlennél a hadvezetés és a diplomácia teljesen egybehangzóan egészítették ki egymást. Ha fegyverrel nem boldogult, valami ügyes diplomáciai sakkhúzással segitett a balrafordult helyzeten .Merész tervei is voltak,de mégsem hajszolta bele magát a végletekig valami meg nem valósítható ideába.Az előadó az 1626-i hadjárat keretében mutatta be, hogyan gondolta el Bethlen egy középeurópai nagy háború menetét. / Folytatása következik. / flD<B7ÁRne i ói¿1 V-M57 • v\ r' r