Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-31 [013]

/ A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése. Folytatás./ Bemutatta azt is, hogy miként tudott Bethlen a nagy terveit minduntalan el­gáncsoló kedvezőtlen körülményekhez is alkalmazkodva kielé *itő eredményt elérni. Kifejtette, hogy Bethlen akkor, amikor 1926 szeptember 30-án Wal­lensteinnal szembe került, nem látta biztositva azt az első diadalt, amely­nek kivivását annyira fontosnak tartotta, s ezért szánta reá 'magát a sztra­tégiai visszavonulásra. Mikor azután Mansfeld hadát is raagához véve, kellő erővel újra előretört, akkor már Wallenstein nem merte vele szemben megvet­ni a lábát és a sok nélkülözés és betegség folytán felére olvadt császári hadsereget kivezett az országból anélkül, hogy a Bethlennel való leszarna ­lást c sak meg is kisérelte volna; Bizonyos, hogy ha Bethlennek sikerült volna Wallensteint csatára birni és meg is verni; ami 1626 október 9-ike után már nem volt kétséges, akkor most Europaszerte a , 30-óves háború leg­kiválóbb hadvezéreinek soróban emlegetnék. Az előadásért a Társulat nevében Klebelsberg Kun u gróf mondott nagy elismeréssel köszönetet 4 Az egyes jelentések után igazgat°sági tagokul választották : Er­délyi Lászlót, Hajnal Istvánt, Hóman Bálintót, R. Kiss Istvánt, Melich Já­nost, Pilch Jenőt, Szentpétery Imrét, Tóth Zoltánt, Divéky Adorjánt t Feke­te Lajost és Miskolczy Istvánt. Uj' levelezőtagok lettek: Angliából H.W.V. T e m p e r 1 e y , Ausztriából í LiBittnerm AiDöpsch, O.Redlich, Francia­országból: Mi Lhéritier> H.Tronchon, Lengyelországból: I. Dabrowski, St. Estreicher, MiHandelsman, Fr. Papée, W* Sobieski, St.Zakrzewski, Kémet ­országból: K. Brandi, Fr.Meinecke, H» Oncken, J.Strieder, Olaszországból: P.Fedele, P.Orsi, A.Solmi, G. Volpe. /MOT/E. H I R~E~K . • AZ UJ HÁZASSÁGI JOG VITÁJA. A magánjogi k u dex házasságjogi része körü­\ li vitát pénteken este folytatták a Magyar Jogászegyletben. A közszerzemé­nyi intézmény körül kifejlődött vitában többen vettek részt. P a p p Ist­ván kúriai tanácselnök a közszerzemény Intézményének rendi különbség és foglalkozásra való tekintet nélküli kiterjesztése mellett, ugy mint azt a Kódexben tervezik, foglalt állást. Tunyogi - Szűcs Kálmán szintén a köz ­\ szerzemény fenntartása mellett szólalt fel és a szerzemény feletti rendel­j kezest még halálesetre szólóan is a szerző részére kívánja biztosítani. Stolpa József dr. , Vicenti Gusztáv, Vár£ Ferenc, és Evva Ferenc ós többek hozzászólása után Fodor iU?min elnök hívta fel az értekezlet figyelmét arra, hogy a Kódex alapelvei toz 1915- óveb a parlament által kiküldött nagybizottság rakta le és igy a Kódex vitáját ezeknek az alapvető elveknek a keretében kell folytatni. A legközelebbi vitaestét június 7-én tartják. /MOT/B,

Next

/
Thumbnails
Contents