Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2

1929-05-28 [013]

TUDOMÁNY . — -ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. A Magyar Természet tudományi Társulat chémia-ásványtani szakosztálya kedden este a Tudományegyetem kémiai intézetében Z e m p 1 én Gézaj az újonnan megválasztott elnök elnöklésével ülést tartott. Csűr ö s Zoltán kisérletci alapján a"Nitrozyl-halogenidek hatása. . az amlnó-savakra " cimmel tartott előadást. Utána E n d r édy Endre egy foszforsav meghatározásáról értekezett. /MOT/E* MEZŐGAZDASÁG.. • / Hadik János gróf hagy beszéde a búzáért ékesitésről. Folytatás 3. / Ezután Fabr icz ius Endre gazdasági főtanácsos az OMGE főtitkára ismertette a kivitelre kerülő buza márkázásának kérdését. Bevezetőszavaiban a mezőgazdasági krizis okaival foglalkozott s mint mondta, elsősorban a buza értékesítésének kérdése érdekli a legjobban a gazdókat. Azelőtt nem volt probléma a buzaértékesités, mert Ausztria, mellyel közös vámterületen éltünk, meg vásárolta a magyar búzát, ma - pedigjkülföldi államokkal versengve kell keresni a buza számára piacot = Statisztikai adatokat ismerte tet^ezután,amelyek szerint 1923-ban 2,315 ev zer katasztrális holdon 18 és félmazaa volt a búzatermés >mig 1928-ban 2,900 ezer holdat vetettek be búzával és jóterfciés mellett 27 millió mázsa buza termett. 1923-ban 2,800 ezer mázsát exportáltunk, mig 1928-ban 4,847 ezer mázsa került exportra, A kivitel tehát nem emelkedett a termelés növekedésével arányosan, 1928. májusában 85 ezer mázsa volt a felesleg a tárházakban és a közraktárakban, mig az idén 696 ezer mázsa buza van elraktározva. Ez a tény jut kifejezésre az egyre csökkenő búzaárakban, s emelett az összes Importállamok arra törekszenek, hogy megszabaduljanak az Importtól 1 Olaszország 40 millióról 60 millióra fokozta a búzatermelését, ami által 20 millió mázsa kapcsolódott ki a nemzetközi gabonákén, skedelemből. Az olaszok és franciák egyaránt magas agrárvámokat léptettek életbe és ma már Ausztria is kétszer -.. akkora területen termel, mint azelőtt. Mégis legnagyobb súllyal a tengerentúli államok.versenye esik a latba. Kanadában, az Egyesült Államokban , Argentínában és Ausztráliában a háború előtti öt évben 823 millió mázsa volt az évi átlag, mig a háború után 19231928-ig az évi átlag 950 millió mázsára emelkedett. Több mint 100 millióval emelkedett tehát Oroszország nélkül a kiviteli államok termelése. Ezek'az államok 123 millió mázsa búzát exportáltak a háború előtt évenkint, mig a háború után az export 193 millióra emelkedett s egyedül Kanadában 20 millió ról 69 millió mázsára szökött fel a kivitel, ami 280^ emelkedésnek felel meg. Emellett Amerikában poulokba- küldik a gazdák a búzát és raktárakban egységesitik a manitoba buzafajtákat s ezenkívül a kormány is támogatja a gabonatermelőket és a kereskedőlet egyaránt. Nemsokára elfogadják a farmerbilit, és a kormány törvényben garantálja a gabonának a minimális árát. Ilyen körülmények mellett nem csoda, ha 1927-ben ugyanazon a napon, Prágában, Zürichben és Berlinben egyaránt'olcsóbb volt az amerikai buza, mint a magyar, igaz, hogy a németek az amorikai búzának fuvarkedvezmónyeket is biztositottak« Gazdák és gazdasá

e

i egyesületek - folytatta beszédét Fabriczius Endre azt kérték a kormánytól, hogy a tiszavidéki búzát márkával lássa el. Attól a tervüktől mór- elálltak, hogy úgynevezett zárt területeket léfcesitsenek s hátra van most már annak a megállapítása, hogy a márkázás bevezetése célszerü-e a mezőgazdaságra és közvetve egész közgazdaságunkra nézve-. A földmivelésügyi miniszter egyelőre azzal a tervvel foglalkozott csupán, hogy a vetőmag?akció keretében a tiszavidéki buza termelésére alkalmas területekre csak tiszavidóki vetőmagot küld'. A gazdák tervei szerint ellenőrizni kellene, hogy az eg^es földek tényleg tiszavidéki maggal vannak-e bevetve és a .cséplés után le kellen? plombálni a zsákokat,ennek a keresztülvitele azonban lehetetlen, mert óriási költségekkel járna. Ezenkívül évenkint más és más minőségű buza terem,ugy hogy a márkázás nem volna minden évben egyöntetű és megoldatlan kérdés maradna,hogy mi történjék a kisgazdák termésével, / Folytatása következik. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 90 3 •