Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-28 [013]
—-JOGOSULATLANUL FELVESZIK, A JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG SZANATÓRIUMNAK GYŰJTÖTT PÉNZEKET- A J ó z s e f Királyi Herceg Szanatórium Egyesület vezetőségét arról értesítették, hogy ismeretlen személyek egyes községekben a Szanatórium Egyesület által kiadott jótékonycőlu bélyegekről elszámolást kérnek és a közigazgatási hatóságok által gyűjtött összegeket fel is veszik. Minthogy a Szanatórium Egyesület vezetősége senkinek sem adott felhatalmazást a pénz felvételére, felkéri a közigazgatási hatóságokat, hogy azokat, akik nálunk jelentkeznek a csendőrségnek igazoltatás céljából adják át. /MOT/E. MEZŐGAZDASÁG. HADIK JÁNOS GROF NAGY BESZÉDE A BUZAÉRTÉKES ÜTÉSRŐL ÉS MÁRKÁZÁSRÓL. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályi és növénynemesltő bizottsága kedden este Hadik János gróf elnökletével együttes ülést tartott,amelynek egyedüli tárgya a tuzakiVitellel kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Az ülésen nemcsak a gazdatársadalom sorából jelentek meg számosan, hanem rész tvet tek^" f öldmivelésügyi minisztérium képvig£l$| n g zm valamint a Tőzsde ós a malomérdekeltségek képviselői és az államig " méüryek vezetői is. Megjelentek többek között : M u t s o h .,• n b a' c h e r Emil az OMGE ügyvezetőigazgatója, Biró Pál ny. miniszteri tanácsos, Stras ser Alfréd tőzsdetanácsos, Bess enyey Ferenc a malmok képviselője, továbbá Székács Elemér, M e s k ó Pál, K o ó s Mihály, Rege Pál és még számosan,, Had 1 k János gróf elnök a következő beszéddel nyitotta meg az ülést! ~ A mezőgazdaság mai súlyos helyzetének egyik oka az, hogy terménycink feleslegeit nem tudjuk kellőképpen értékesíteni, Különös gondot okoz az, hogy miként lehetne mezőgazdasági terményeinket nagyobi mértékben kivinni és a kivitel érdekében nem lehetne-e olyan Intézkedéseket tenni, amelyek a ki. viendő áruk Kvalitását és egyöntetűségét biztosítva kedvezőbb értékesítési eredményekhez vezetne.-, - Igy merült fel többek között a búzánál is annak standardizálásának kérdése., A buza egyöntetű kvalitásának biztosítása, ott, ahol nagy területen azonos jellegű viszonyok ttiellott folyik a termelés, sokkal könnyebb, mint egy olyan országban, ahol ugy a klimatikus, minb a talajviszonyok annyira eltérőek, hogy különböző fajtájú búzát keli. termelnie - Magyarország a jó búzának elsőrendű termelőhelye. De mégis, - tekin tettel a különféle helyi viszonyokra - az ország egyes részeiben más - más ouza terem, amely körülmény ugyan nera rontja le a buza minőségének j°ságát, de a kereskedelem szempontjától kevésbé előnyös, - Addig; a mig a múltban Magyarország a lisztjével ment ki a világpiacra és a búzát Itthon, a magyar malmok őrölték fel, - amely malmok a ouzaminőségek különbözőségét a liszt egalizálásával ellensúlyozni tudták, - most amidőn a külföldi malmok erős nehézségeket támasztanak a liszt kivitele tekintetében és az ország ennek következtében kénytelen részben búzát exportálni, az egyes fajták közötti különbségek élesebben mutatkoznak. Ilyen viszonyok között nagyon is érthető, hogy mindazok , akik a magyar buza kivitelén és külföldön való lehető legjobb értékesítésén fáradoznak, azon törik a fejüket, /\ hogyan lehetne dacára az előbb emiitett viszonyoknak, a kivitelre kerülő ma/ gyar búzának egységes típusait megteremteni, s - A mai értekezlet feladata lesz ezt a kérdést minden oldalról megvilágiV tani éxs megvitatni és ezen tárgyalásnak én nem kívánok egyéni nézetem oyilI vánitásával elébevágnio Egyre azonban fel kell hívnom a gazdatársadalom fi/ gyeimét, hogy ogy olyan terv, amely zárt területté való nyilvánítás utján I csak egy-két vidék búzájának biztositana előnyöket., amely előnyök következtéw ben más vidéken termelt búzák nagy hátrányba kerülnének, nem volna igazságos, és nem szolgálná a mezőgazdaság általános erdőkéit, /' Folytatása következik., /
