Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-28 [013]
/ Hadik János gróf nagy beszéde a buzaórtékesitésről 0 Folytatás 1,/ | -'Buzafeleslegünk elhelyezésének lehetőségét a külföldi, főként pedig a tenggiSEntuIi verseny szakja meg. Ennek legfőbb tényezője pedig a 3záilltá: si költségek miként való nlakulása* Ezért kell, hogy a buzafeleslegünk külföldi versenyképessége érdekében as egyéb kormányintézkedéseken kivül a szállítási és tarifapolitikánk is megfelelően alkalmazkodjéke «• Nézetem szerint két Gél felé kell törekednünk. Egyrészt a termelés terén mindent el kellene követni a kivitel szempontjából legmegfelelőbb .minőség biztosítására, A termelési kísérletek azt mutatják, hogv olyan területeken is meg lehet javítani a buza minőségét,amelyek ma talán gyengébb kvalitású busát termelne ko A buza minőségének fokozása föltótle** nül elő fogja mozdítani a kiviteli lehetőségeket. - Másrészt a kivitel szempontjából szükséges lenne bizonyos egységes típusok előállítása^ - Az amerikai búzának az a nagy előnye, hogy—a termelők készleteiket nagy elevátorokba szállítvay~ a világpiacra kerülő hajórakományok már mart egységos buea szerepelnek. >A mai tanácskozásnak egyik tárgya lesz annak a kérdésnek megvitatása, vájjon az egységes tipus megteremtése ilyen módon nem volna-e nálunk 1? lehetséges, Bármely megoldási módot választanánk, figyelembe keli vennünk a reális kereskedelem érdekeit is. Még egynéhány szót kivánok monde.ni a sokat vitatott busanemesltésről, -i-z utóbbi időben egyes körökben az az egyoldalú vélemény alakult ki, hogy csak a régi tiszavidéki buza az, amely a régi magyar búzának kitűnő kvalitéait fenntartotta. Ha majd a hivatalos adatok Össze lesznek gyűjtse és ha több esztendőnek átlagadatait ismerni fogjuk, meg vagyok róla győződve, hogy egészen más képet kapunk a magyar búzák kuulitásár61« A hivatalos adatgyűjtés, amelynek már évek előtt kellett volna megindulnia, ugy tudom, hogy csak a mult évre fog ezidőszerint adatokat szolgáltatni, de meggyőződésem, hogy a kisérletek és vizsgálódások azt fogják mutatni, hogy magán a Tiszavidéken termelt nemesített búzák között nem egy lesz olyan, amely ugy a termés nagyságában, mint a buza minősége tekintetében»* a szárazság, a siker százalék, a tésztanemüség és a liszt vízfelvevő képessége tekintetében, a régi híres tiszavidéki buzót is felülmúlja, « .1 magyar buzanemesltők munkáját tehát ugy beállítani, mintha a nemesítés a magyar buza minőségét lerontotta volna, nem helytálló és igazságtalané Az a körülmény, hogy a háborúban a búzaárak maximálva voltak, azt a helyzetet teremtette, hogy a minőség nem játszott szerepet és igy a gazdák azoknak a buzaf a jtáknak, termelésére vetették magukat, amelyek • mentől nagyobb tömegtermést adtak,'Az tagadhatatlan, hogyha az egyes buzafajták kitenyésztőséné: csakis a tömegtermelés szempontjait tartjuk szemelőtt, akkor elhanyagolódik a min&a^g. » Éppen ezért most, amidőn ismét a magyar buza régi hirnevének fenn tartása érdekében a fősúlyt a minsőgére kell helyeznünk, a nemesítésnek azt^az irányt kell követnie, hogy a termelés fokozása mellett állandóan a minísóg megjavítására törekedjék. Amint már az eddigi kisérletek bizonyítják, ez a két szempont nincs egymással ellentétben. Azok a nemesitők, akik oly fajtákat termesztenek, amelyek nagyobb termést adnak, de ugyanakkor azoknak a minősége nemcsak nem romlik, hanem javul is, hervadhatatlan babérokat szereznek maguknak a magyar mezőgazdaság fejlesztése terén. Azok ~ a nemesitek azonban, akik a minőség-kívánalmakat elhanyagolják és azok a j gazdák, akik a nemesltőktől ezt követelik és szemelő! tévesztik azt, hogy J a mezőgazdaság mai válságos helyzetében buzafeleslegeink kivitelének elő | feltetéle a jé minőség, a magyar mezőgazdaság kárára működnek 0 •» A háborús időkben a malmok is eltértek attól, hogy a fősúlyt a liszt \ minőségére helyezsék e A nagasfoku kiőrléssel a kellő egalizálásnak ne115« I zésével és sokszor a megfelelő liszttipusok be nem tartásával letértek arról az útról, amelyet a magyar liszt hírneve érdekében követniük kell. Ma mar a helyzet ebben az irányban is tetemesen javult, meit a malmok a nagy verseny következtében saját érdekükben törekednek kifogástalan minőségű liszt előállítására, / Folytatása következik, /