Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-04 [012]

KLEBELSBERG KUNO GROP SZC/ZATA A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI TANÁRSÁGHOZ; Az Országos Középiskolai Tanáregyesület ma délután tartotta a piarista gimnáziumban 63-ik evi rendes közgyűlését. A közgyűlésnek fontosságot adot az, hogy megjelent a közgyűlésen gróf Klebelsberg K

unó vallás ^közoktatásügyi mlnia'zter 03 hossabb beszédben nyilatkozó tt a középiskolai tanárság helyzetéről ós a tanárságot foglalkoztató aktuális kérdésekről Me

6J

e

lfcnt a közgyűlésen a miniszteren kivül K o r n i s Gyula államtitkár, Vajdinger Ryula miniszteri tanácsosm F i n á c z y Ernő egyetemi tanár, Pintér Jenő, Gál Mózes, Kaufmann György és D s 1 d a Ottó tankerületi főigazgatók, megjelentek továbbá az összes társ egyesületek képviselői, a zirczi apát képviseletében Bittér Illés főigazgató, a pannonhalmi főapát képviseletében K e m e n e s Illés Igazgató, és sokan mások. M a a a y Gyula elnöki megnyitójában vázolta, hogy Magyarország mindig a heroizmusok korát élte. A magyar tanárságban ls megvan ma is a heroiz musj a szenvedés heroizmusa. Szenvedéssel, de egy jobb jövőbe vetett törhetétlen hittel végzi a magyar tanár a maga nehéz munkáját. A magyar tanárság fizetése nem éri el azt a minimumot, amely egy állami közfunkciót teljesítő embernek, egy kulturemfcernek feltétlenül ki jár,E-mellett a magyar ta narság munkájával erkölcsileg inkompatibilis a mellékjövedelem. Elengedhe-tétlen tehát, hogy a tanárság anyagi helyzetén az állam segitsen. Két köz funkció az,ami egyforma megbirélás alá esik: a biróé és a tanáré. ítélkezés és ember-szelekció van mind a kettőnek a kezében, Az állam mégis különbsége tesz kettejük között. A*bíráknak megadta a képesítési pótlékot, a tanártól elvonta a kórpótlékot. Ma a magyar közoktatásügynek az ólén egy küldetés szerű államférfiú .áll / taps; éljenzés /, a magyar középiskolák ügyét külön is egy bölcs embex*--/Vezeti,- ilyen rezsim alatt bíznunk kell abban, hogy a magyar középiskpia'i?^tanérság sebeit be fogják gyógyítani ós a szenvedés her izmusát felváltja majd; a zavartalan munka heroizmusa. Gróf K 1 e b e Jb'i b e r g Kunó közoktatásügyi miniszter szólt ezután a magyar tanársághez. - Örömét • fejezi? ki azon, hogy szemtől-szembe állhat a magyar középiskolai tanársá¿gali''Ha a magyar középiskolai tanárok az ő kultúrpolitikai törekvéseiről máshonnan szereznek tudomást, akkor csak torzképet kapnak. Csak s szemtől-szembe állás csak az igy adott őszinte szó adhatja igazi képét azoknate: a törekvéseknek,amelyek kultúrpolitikájában vezetik. Néznünk kell, honnan indultunk ki és néznünk kell, hová jutottunk. Amikor a közok tat ás iigyi 'tárca vezetését átvette, volt egy törvény, amely elrendelte,hogy a menő egyetemeket fenn kell tartani. Hogy hogyan, arról nem tájókozbát tott a térvény. Volt tehát 3 hajléktalan egyetem,amelyek közül az egyik , a debrec%

n

i m

ég "befejezetlen volt. Súlyos helyzetben volt a népoktatás is, A kiegyezés után az állami népiskolákat, főleg nemzetiségi vidékre helyeztük és itt Trianon ugy ért bennünket, hogy az állami iskolákat lefejtette r

ó,lunk, ellenben a megmaradt, színmagyar vidékeken, a Dunántúl ős a Hegyt+iagyar Alföldön 800 0 népiskolai objektum hiányzott. Keserves helyzet volt ez és keserves az ut, amely innen kiindult. Ezt az utat azonban meg kellett tenni. - Ha vizsgáljuk azt, hogy a legyőzött államok közül miért éppen mi voltunk azok, akikhez Trianon a legkegyetlenebb volt, akkor ennek okaként látjuk, hogy a külföld bennünket vagy nem ismert, vagy félre ismert. A régi Ausztria diplomáciája mindig mesterkedett abban, hogy valahogy letagadjon bennünket. Nekünk pedig a modern nyelvek ismeretének hiányában nem yolt me£ az az explanziv erőnk, amellyel a magyar igazságot hirdetni tudtuk telria. Mindezeknek az eredménye azután az lett, hogy Trianon senkihez sem volt oli kegyetlenmmlnt mihozzánk. Ennek ellenszeréről kellett gondoskodni. Bekellett bizonyítanunk, meg kellett mutatnunk a külföldnek, hogy amióta a török innen elment, szakadatlan munkával milyen kultúrát teremtettünk mi itt Ezt a kultúrát itt Európa közepén senkisem ismerte. A kollégium hungaröcumok elsősorban arra valók, hogy ezt a kultúrát megismertessék, hogy a maevar igazságot hirdessék. Ezért kellett a mi munkánkat ezekkel kezdenünk magyax i

K

<^* fc

v ^ Fo

i

y

tatása következik. /