Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-04 [012]

KLEBELSBERG KUNO GROF SZÓZATA A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI TANÁRSÁGHOZ; Az Országos Középiskolai Tanáregyesület ma déélután tartotta a piarista gimnáziumban 63-ik evi rendes közgyűlését. A közgyűlések fontosságot adot az, hogy megjelent a közgyűlésen gróf Klebelsberg Knnó vallás e-s közoktatásügyi mlnia'zUer és hossabb beszédben nyilatkozó tt a középiskolai tanárság helyzetéről ós a tanárságot foglalkoztató aktuális kérdésekről Me

6J

elfc

nt a közgyűlésen a miniszteren kivül Korai s Gyula államtitkár, Vajdinger Ryula miniszteri tanácsosra F i n á c z y Ernő egyetemi tanár, Pintér Jenő, Gál Mózes, K a u f m a n n György és D s i d a Ottó tankerületi főigazgatók, megjelentek továbbá az összes társ egyesületek képviselői, a zirczi apát képviseletében Bittér Illés főigazgató, a pannonhalmi főapát képviseletében K e m e n e s Illés Igazgató, és sokan mások. M a a a y Gyula elnöki megnyitójában vázolta, hogy Magyarország mindig a heroizmusok korát élte. A magyar tanárságban ls megvan ma is a heroiz musj a szenvedés hereizmusa. Szenvedéssel, de egy jobb jövőbe vetett törhetetlen hittel végzi a magyar tanár a maga nehéz munkáját. A magyar tanárság fizetése nem éri el azt a minimumot, amely egy állami közfunkciót teljesítő embernek, egy kulturemberfaek feltétlenül kijár.E-mellett a magyar ta narság munkájával erkölcsileg inkompatibilis a mellékjövedelem. Elengedhe-tétlen tehát, hogy a tanárság anyagi helyzetén az állam segitsen. Két köz funkció az,ami egyforma megblrálás alá esik: a biróé ós a tanáré. ítélkezés és ember-szelekció van mind a kettőnek a kezében, Az állam mégis különbsége tesz kettejük között. A' bíráknak megadta a képesítési pótlékot, a tanártól elvonta a kórpótlékot. "Ma a magyar közoktatásügynek az ólén egy küldetés szerű államférfiú .áll / taps; éljenzés /, a magyar középiskolák ügyét külön is egy bölcs embere/vezeti, ilyen rezsim alatt bíznunk kell abban, hogy a magyar k ö z é p i s ko1ai^taa árs ág sebeit be fogják gyógyítani és a szenvedés her izmusát felváltja majd; a zavartalan munka heroizmusa. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter szólt ez> után a magyar tanársághez. - Örömét - fejezi';ki' azon, hogy szemtől-szemhe állhat a magyar középiskolai tanársággalt"Ha a magyar középiskolai tanárok az ő kultúrpolitikai törekvéseiről máshonnan szereznek tudomást, akkor csak torzképet kapnak. Csak o szemtől-szembe állás csak az igy adott őszinte szó adhatja igazi képét azoknaVc a törekvéseknek,amelyek kultúrpolitikájában vezetik. Néznünk kell, honnan indultunk ki és néznünk kell, hová jutottunk. Amikor a közoktatásügyi v

tárca vezetését átvette, volt egy törvény,amely elrendelte,hogy a monöíd&^t* egyetemeket fenn kell tartani. Hogy hogyan, arról nem tájókozeát tott a' ^"örvény. Volt tehát 3 hajléktalan egyetem,amelyek közül az egyik , a debrec%

n

i m

ég befejezetlen volt. Súlyos helyzetben volt a népoktatás is, A kiegyezés után az állami népiskolákat, főleg nemzetiségi vidékre helyeztük és itt Trianon ugy ért bennünket, hogy az állami iskolákat lefejtette r

<Vlunk, ellenben a megmaradt, színmagyar vidékeken, a Dunántúl és a ftagytfcagyar Alföldön 800 0 népiskolai objektum hiányzott. Keserves helyzet volt ez és keserves az ut, amely innen kiindult. Ezt az utat azonban meg kellett tenni. - Ha vizsgáljuk azt, hogy a legyőzött államok közül miért éppen mi voltunk azok, akikhez Trianon a legkegyetlenebb volt, akkor ennek okaként látjuk, hogy a külföld bennünket vagy nem ismert, vagy félre ismert. A régi Ausztria diplomáciája mindig mesterkedett abban, hogy valahogy letagadjon bennünket. Nekünk pedig a modern nyelvek ismeretének hiányában nem volt meg- az az explanziv erenk, amellyel a magyar igazságot hirdetni tudtuk volttá. Mindezeknek az eredménye azután az lett, hogy Trianon senkihez sem veit , oJLy kegyetlenmmint mihozzánk. Ennek ellenszeréről kellett gondoskodni. BeI kellett bizonyítanunk, meg kellett mutatnunk a külföldnek, hogy amióta a török innen elment, szakadatlan munkával milyen kultúrát teremtettunk mi ítf Fzt a kultúrát Itt Európa közepén senkisem ismerte. A kollégium hangaíckumok elsősorban arra valók, hogy ezt a kultúrát megismertessék, hogy a mSSS? igazságot nirdessák. Ezért kellett a mi munkánkat ezekkel kezdenünk magyai ife * g j Folytatása következik. /