Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-08 [012]

P ü V A R 0 S

k /f olytatás./ * 'M Zala Zsigmond az üzemi feleslegekről feeázélj szerinte az üzemi feleslegek leg-lább tizenhárom millióra rúgnak, % ' helyzet alkalmas volna a köz.-zeml dijak mérséklésére. Ezután a fővárosi kölcsönköt Vények valorizálás, rol beszólt és azt kívánta> hoga a főváros gondoskodjon a régi hitelezők kielégítéséről* L a m p t t e károly tanácsnok,-reflektált ezután az elhangzott: kra. Rámutatott arra) hogy a bizottsági tag^k a zárszámadás kapcsán általános gazdasági kérdéseket érintettek; Ezek a kérdések a fóvárpsi kötvények v lórizálásának kérdesév.l együtt a zárszámadások tárgy.: lásánál aktuálisak, nem lehetnek) hanem majd a költségvetés tárgy lasakor kerülh: tnek szoba. A. közgyűlés nagy többsége a zárószámadást elfogadta* Következett a napirend kövttke zö péntja, a Vll«.kerület belső részének szabályozása és ezzel kapcsolatban a megnyitandVó'Ér-zsébet-ut ügye. C s ármann Ferenc műszaki t nácsnok is/rnertette a bizottsági tárgyalásokat és az előzetes terveket, majd B ü c h 1 e r József volt az elsó felszólaló. Örömmel üdvözli a javaslat-t, amelynek nemcsak városrendezési, d e közgazdasági s zempontból is nagy jelentősége van. Az építkezés egyik legnagyobb akadálya az a körülmény VQlt> hogy egyes városrészek szabályozási terve teljesen hiányzott> Az erzsébetvárosön kivül sürgeti különösen Kőbánya, ObuóVa és az óbudai hegyvidék szabályozási terveit, Zimmermann Dezső is elfogadja az előtérjesztést,azzal, hogy a telektul jdonosok minél kisebb megterhelésével kell f kérdést megoldani, Bee s e y Antal a probléma korszakos jelentősséget hangoztatja. Lehet, hogy kisebb-nagyobb modositásokra s/zükség lesz a további elő-• készítés során, dye általános té.rgyalás^ alapul el kell fogadni a tervet.,. Az Erzsébet-ut mellett még sok más fontos városrendezési-"probléma is vár megoldásra, sok régi hibát is korrigálni kell, Így például a Bazilikát ki kell emelni a mai old/ugott helyéből, ugy kell tehát az Erzsébet-ut nyitását megtervezni,- hogy az ezeknek a többi megoldásra váró„-^áro'srenöxezésl problémáknak akadálya ne legyen, azokba ne ütközzön. Cs ármann tanácsnok összefoglalta az elhangzottakat, reflektált az egyes felszólalásokra, majd a közgyűlés egyhangúan és változtatás nélkül a trnácsi javaslatot fogadta eli

! Félhet után az elnök a napirendet félbeszakította és a közgyűlés áttért az interpellációkra. Pás z t h y Károly volt az első interpelláló, aki a házfelügyelők jogviszonyainak szabál;

r

ozását sürgette és a szolgálati viszony hatosági rend ezését kivánta, /folytatása következik/ HÍREK. —A KÖBAwX.I Kv-SZINO NEGYVEN EVES JUBILEUMA* A Kőbányai Kaszinó ünnepi vacsora köretében ülte meg fennállásának negyven éves jubileumát, A vacsorán megjelent R I p k a Ferenc főpolgármester Is. Ott voltak továbbá^ G a á r Vilmos és B e c s e y Antal, az Egységes Községi Polgári Párt és a Polgári Egység Klubja társelnökei, U s e t t y Béla országgyűlési képviselő, Sajó János, B a h n József, Martin János törvényhatósági bizottsági tagok, Károlyi Károly plébános, Bucsánszky Bertalan elöljáró, 3art óffy József•rendxbrtánácsos, J-a k a b f y Károly miniszteri tanácsos, M a j b a Vilmos kőbányai evangélikus lelkes z, 3 e b ö Gusztáv h,előljáró, dr,B o n g 0 Orbán a X.ker.egységes pártszervezet elnöke, F a c á n y i István, Reithauser Róbert és a kerüli let polgárai nagy számban, ) H a 1 t e r Károly, a kaszinó elnöke, ünnepi beszédjében visszapillantott a kaszinó negyven éves munkásságára és megállapította, hegy ez: alatt a félszázad alatt a kaszinó mindig becs.letes kulturmunkát végzett, soha nem vezette más, mint a hazafiság, a polgári társadalom | véd/*elme és a főváros szeretete, A régi alapitok közül ma mér csak két érdemes polgár van életben, H a m m e r 1 ^jatal és Kanidád János, Ezeket melegen üd/vözölte, s az egés/z ünnepi vacsora közönsége szeretettel ünnepelte a két tisztes polgárt, /áolytatasa következik/