Magyar Országos Tudósító, 1929. május/1

1929-05-08 [012]

FŐVÁR os ,/foIytatás./ Bechtler Péter az angyalföldi es lágymányosi népstrandfürdőket sürgette meg, P i a z z a Győző pedig a X.kerületi rákoskeresztúri köztemető halottasházának hütöberend>ezését és egy melegedő építését sürgette, amit a közgyűlés már januárban elhatározott,. Vörös v á r y Miklós dr. arra hivta fel a figyelmet, hogy a budapesti nemzeti stadiont Óbuda3 Arpád-völgyben, ezen az egészséges és tört énelemmel átitatott helyen építsék meg. Kivovit s Károly az idegenforgalmi propaganda fejlesztését kivánta, majd Vörösváry Miklós azt indfibványozta, hogy e törvénybet6aág hasson oda

? hogy az uj fővárosi törvénytervezetet ne a főváros közgyűlésének tudta'és beleegyezése nélkül alkossák meg, ne a megkérdezls, nélkül döntsenek. A. három város egyesítésekor nem lehetett jo fővárosi törvényt létesíteni, mert a kívánalmakat csak a későbbi fejlődós szabhatta meg.Olyan fővárosi törvény kell most, amely hosszú időre s/zabja meg a főváros fejlődésének irányát. A negyven évvel ezelőtti belügyminiszter 189 -bor maga hivta fel a fővárost, hogy készítsen fővárosi törvénytervezetet, ellentétben a mostanival, aki kijelentette, hogy nem küldfi le a tervezetet a, fővároshoz. 188^-ben a törvényhatóság egy busz togu bizottságot delegált a fővárosi törvény előkészítésére, majd 1917-ben harminc tagra egészítette ki v ;-zt a bizottságot, de a háború .miatt a javaslat elmaradt. Most, hogy újra napirendre került a kérdés, indVitványozza, mondja ki a közgyűlés,hogy a törvénytervezetet küldjék le a fővároshoz vélemény adásra. Hivjs fel t közgyűlés a kormány figyelmét, hogy az uj törvényben 1 egyenek tekintettel'! következókre;

/folyt,köv./ HÍREK. /A KÖBANYAI KASZIfNO NE/&YVEN EVES JUBILEUMA. F o 1 y tata s.l./ H a 1 t e r Károly ezután Ripka Ferenc föpolgármostex^üdvözöltc meleg szavakkal és méltatta azt s munkásságot, amelyet föpolgármestérsége alatt a főváros összessége érdekében olyan eredményesen fejtett kj a kölcsönös megbecsülés, a megértés, a társadalmi béke, az ellentétek kiegyenlítése, az alkotó munka megind/itása és az általános konszolidáció megerősítései a főváros és a nemzet talpraállása erdekében. Hangoztatta, íogy a főpolgármester a legnehezebb illőkben jött mindben különösebb hatalom és eszköz nélkül, csupán az önmaga jós zár-de kába vetett akarás ét hit, •• z :. sok és n'agy szeretet volt a fegyvere, amely jellemzi az egész férfit« Sipkának rengeteg nehézséggel kellett megküzdfeni> de az a joszándék és szerecet, amely belőle mindfen jó ügy és minden jössándf eku budapesti polgár iránt kisugárzott, lefegyverezte az ellenfeleket. Ezért sikerülő Sipka Ferencnek aránylag rövid idő alatt nagy eredményeket felmutatnia, Elsősorban az ó érdeme, hogy a főváros parlamentjét, amelyben olyan szeli" volt, hogy azt hihettük, sohasem lesz többé munkaképes, * munkaképessé tette Ripka Ferenc főpolgármester közvetlen szaV kko. köszönte meg az "üdvözlést, majd hangoztatta, hogy nem szereti az inneplest nem azért dolgozik, hogy arról beszéljenek, hanejn azért, mórt; jólesik o m-;_ mórt jól esik a polgár társakon való s égit ésvT&Z én f ^polgármesterségein • mo'adottá - 'nem telt el eddig eredmények nélküli.,a*. polgártá,rsaim érdeme is, akik engem munkámban támogattak, segítettek. Ezután méltatta 9 kaszinó nagy múltját, amely annál ti sfz telet remél több. mert erre a negyven ávro ősik :-• főváros fejlődésének egyik legnevezeteBsbb korszaka* Ez a kaszinó soh?nem politizált, de mindig irányította a politikát-* Hogy nem politizált., azt jelenti, hogy nem akart és nem szeret ma-okolot, nem akarja s viszályt, nem akarja a más felfogáson lévőket elpusztítani * ÉS én sem politizálok ebben az értelemben, de közügyekkel foglalkozom, mert ez polgári kötelesség. Az én politikám - mondotta- hogy ugymondfji m, egy plátói politika, amely a közérdek szolgálatát jelenti, Ezután azt hang rztatta a fSpolgérmoster

4 hogy a kaszinó tartson*, ki továbbra is régf I alvói mellett, legyen továbbra is vezérlő gondolata a polgárok jólétének'es a főváros jövőjének szolgálata. | Válságos időket éluhiC, szinte sokszor már a reményt is veszíteni látszunk, de nem;. szabad esuggedfhi, nem szabad elveszíteni a reményt, mert okkor nem várhatjuk a jövendő jobbra fordulását som, t rálság rom speciális magyar dolog, az egész világon gazdasági bajuk v?nnak, nalurk mognohozití a bol"zetet Trianon sorsa, amikor a jog és az igazsáb nem tud mindig kellően érvényesülni. A polgárság legyen meggyőződve, hogy r. • űLc ook£~^.k.k •.? ország sor-