Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-04 [010]

• gky. FUVART S .v. . / Az autótaxi tarifái- F o 1 y t a t á ÍJ^„ / St einherz Simon,a következő feIpaólaié Azzal kezdi, hogy az ügyosztály előterjesztését nem fogadja el, .. taxivállalatokat az állam pénzügyi mohósága folytán, sok teher nyomja, ez •'gaz, de akkor a vállalatok az államtól kérjenek könnyítéseket, n» • pedig a fővárostól. A í óváros nem csinálhatja vissza azt a kedvezményt, amit ő adott. Nem fogadhat 0 el az előterjesztésnek az az indokolása sem. hogy a közönség ezentúl legfeljebb ne adjon a sofőrnek borravalót. Az a 2C százalék, amit a közönség nem von le, hanem a sofőrnek adott, a sofőr jövedelme volt, amelyet tehát nem le­het elvenni most tőle. Amit Szilágyi Lajos a taxihatárok kitolásáról mon­dott, ahoz f is szivesen hozzájárul. 51 a g y a r í'.iklós szintén az előterjesztés ellen foglal állást. Nem szabad a taxit még drágábbá tenni, hanem igeivis a vállalatokat az állami terhek alól mentesíteni. B r e s z t o v s z k y Ede csatlakozik Szilágyinal a taxihatárok" rCi való fejtegetéseihez. /Folytatása következik:/ Pro Romol a^halalscrompok cimüi • m ,/L.. 3-ik kiada? A halál sorompókról szóló tudttsitás tan az összekötő vasút helyett körvasút teendő. /líOp/Sz , • ' f - á KZ/2 , EGY H A Z 1 II I Z E E. "AZ ERDÉLYI FROTESTHNTIZMUS KÍXÖNLEC-ES HIVATÁSA.." Ezzel a . immsl tartott igen érdekes előadást csütörtökön este a Bethlen_Gábor Szövetségben, K o ­1 o s v á r y Bálint dr., a budapesti Pázmány p,tar tudományegyetem jogi­kai- ának professzora. Az előkelő közönség jelenlétében lefolyt olo adáson Kc­losváry Bálint dr. mindenekelőtt az erdélyi protestantizmus isi helyzetével foglalkozott és megállapította, hogy az erdélyi protfistántiz-os különleges hivatása végeredményben azonos az egész magyar protestánt' mm:.? .. -őt az e­gész .lagyar nemzet jövőt-mentő szerepével. - Nagy elismeréssel kell szólni, ugymend. az előadó, a külföldi pro­testantizmus megmozdulásairól , amelyek a trianoni bekével kapcsolatban, min a kétségtelen rokonszenv, hitrokoni összetartás jelei nyilvánultak. Aldásof­hatásalbán állandóan, ma is érzik az a szolgálat, amellyel a nyugati hit­testvérek: segit-egünkre siettek. Vitathatatlanul ők voltak az elsők, akik­nek lelkében ébredezni kezdett a magyarságon elkövetett igazságtalanság tudata és ők hozták el ide, hozzánk szeretetük kézzelfogható bizonyságait, enyhítették az elszigeteltség végtelenül nyomasztó érzését., mely a megszál­lott területek magyarságára olyan kétségbeejtően nehezedett 1 oá'. Egyet az ói­ban nem érthettek meg. külföldi testvéreink és ez a magyar pr .>testantizmusna 1 az a jellemvonása, amely a nemzet." egyéniséget a vallása? egyéniségtől el­választani sohasem tudta és nyilván ezután sem lesz kérés. Ilyenformán sem az alkotó protestantizmus, sem a békereviziő szempontjáböÁ re várjunk túl­sókat a Nyugattól, saját magunknak kell, el--or ortar. ö:magunkban kiharcol­ni a megújhodást. iSppen az erdélyi pr ote s tant ir-mus bizonyít jr., hogj milyen kimerithetetlen, legyőzhetetlen erők rejlenek a lutberi és a Kálvini gon­dolatban, ez az erdélyi lélek nyújt példát nekünk a küzdelem s/invonaiára és szívósságára nézve, amely nemcsak,, heg;; nem lankad, de • napról-napra szi­lárdul. Évszázadokon keresztül a- erdélyi protestantizmus képviselte a ma­'• 1 gyár államiság gondolatát, Brdí 1 t magyarság szellemi egy egének ezentúl y is nagyszerű bástyája. Szenved <=_.,<-tető? és álmoktól me ->.s to.rgv Llagoss ég- • *; gal és hűvös seggel nézzünk szembe a marvar sora re : .'\ /; OT/m. 1 " L .• . 7

Next

/
Thumbnails
Contents