Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-16 [010]

HÍREK . AZ ORSZÁGOS SZÉCHENYI SZÖVETSÉG SZÉCHENYI- DÉLUTÁNJA. - Dr. Vass József ünnepi beszéde.Az ^razégos Széchenyi Szövetség irodaimi osztálya ma délután az OMOE dísztermében Széchenyi-délutánt rendezett, amelyen közéletünk számos kiválósága is megjelent. Ott voltak:D r é h r Imre államtitkár, P e s t h y Pál, az Egységes Párt elnöke, Rubiné k István, az Egységes Párt ügyvezető alelnöke, gróf Teleki Tibor, gróf Széchenyi Aladár, S c h a n d 1 Károly, Kozma Jenő, Héj j Imre, . M á t é f f y Viktc Pintér László, Takács Géza, F i t z Artúr országgyűlési képviselők, H a n k ó Elemér miniszteri tanácsos, dr. K o v r i g Béla, az 0 .T .1. igazgatója, Balogh Gyula, a Faluszövetség igazgatója és még számosan. A műsoros délutánt - amely iránt a közönség részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg - I a 1 k ó László nyitotta meg rövid beszéddel, majd N. B o d o r Karola, az Operaház művésznője adott elő dalokat nagy művészettel. Utána S i k Sándor olvasott fel ujabb költemínyeiből. Az ünnepi beszédet dr. V a s s József népjóléti és munkaügyi miniszter mondotta. Abból indult ki, hogy sohasem lehetett a nemzetek vérét gazdasági büntetés nélkül ontani. Lehetetlenség volt háborút viselni a világnak majdnem minden részében,anélkül, hogy utána be ne következett volna a gaz dasági összeomlás. Igy volt ez a napóleoni háborúk után is. Akkor a magyar nemzet még annyira sem volt felkészülve a gazdasági ker szthordásra, mint a világháború után, ugy, hogy szörnyű nagy csendességben, azt lehetne mondani, a gazdasági halál csendességében merült el. A szanálás nyomait a legutolsó napóleoni ütközet után mág egy évtizeddel sem lehetett az orsz ágban felfedezni." — Körülbelül ebben az időpontban lépett először Széchenyi a magyar nyilvánosság elé reformgondolataival, E reformgonaolatok nem a külföldről születt.k, jóllehet Széchenyi a külföldi viszonyokkal utazásai és tanulmányai ré^én igen ismerős volt. Az ő odakint megtermékenyült lelke itthon szemlélte hazájának szörnyű temető-voltát, a r<azö3sági mozdulatlanságot, a pénznek majdnem tökéletes hiányát, o hitoltelensóget, olyan világou, amellyel az ő nyugati viszonyokhoz szokott, s a magyarság jövőjét bontogató lelke semmiképp sem *udott kibékülni. Látta a tennivalókat s lelke végigszáguldott az egész 'országon, a Lánchídtól le, a Vaskapuig. Nem s zociálpolt lkus volt ő, aki jól átgondolt és kiépitett szociálpolitikai szisztémával kívánta volna megajándékozni a nemzetet, hanem sokrétű elme, amely szakadatlanul siste reg, nyugtalan lélek,mely telve volt

>

külföldről hozott gondolatokkal. Ezeket rávetitve hazájára, látta a különbséget , cz érdektelenséget fent és lent, a politikai huzakodást s érezte, hogy mozgásra van szükség. Érezte, hogy meg kell mozditani a nemzetet fent és lent, hogy világosságnak kell sisteregnie felülről lefelé a szegény nép millióiba , hogy legyen gazdagság, emelkedettség, kultúra és szabadság az országban, - Széchenyi István elgondolásában s tempó lassúbb volt, mint ahogyan az események azt később hozták. A jobbágyság fel .zabaditás ának,amely nobilis é3 korszakalkotó cselekedet volt, s nem is lehetett volna elodázni, eredendő hibája volt az, hogy uj helyzetbe zúdította a magyarság millióit, anélkül, hogy ez*ek megelőzően reánevelődtek volna az uj életre. Ennek az volt az eredménye, hogy a nép birtokossá vált, anélkül, hogy a hitelkér des rendezve l.ett volna, hogy a modern gazdasági életnek értékes , de in telligonciát követelő különböző fogásaival tisztában lett volna. Igy azután nemsokára megismerkedett a váltóval, a kötelezvénnyel, Felszabadult ugyan a jobbágys ág Goól, a fiöldesur feudális hatalma alól a nép, de néhány évtized mul va sc

hkkal rosszabb jobbágyságba, a bank-jobbágys ágba zuhant. £7 ~ Széchenyi István mindent akart, ami haladás és fejlődés, de sok / dolgot, nem U

gy akart, mint ahogy az megtörtént a nemzet életében. A jobbágyul sag f elszabaditása és a háboruutáni földreform után bizonyos assonancia "fan ? abbsKn az értelemben, hogy a hitelkérd íst tökéletesen most sem tudtuk rendezni y / Folytatása következik / í ' ' ' ~