Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-15 [010]
BRUNET FRANCIA KÉPVISELŐ ELOAEÁSA A KISEBBSÉGI JOGOK VÉDELMÉRŐL. A Magyar Külügyi Társaság meghívására hétfőn este .' %' díszes hallgatóság előtt tartotta neg franoianyelvü előadását a Budapesten időző P r u n e t egyetemi tanár, francia képviselőo A delegációs termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban láttuk % ag előadó feleségót., Mme Brunet~t, Louis de Vlenne francia követt3fcés meghatalmazott minisztert, Durini di Monza gróf olasz meghatalmazott minisztert és köveset; Mme DUhaut-t, a francia kolónia úgyszólván minden egyes tagját, W a 1 k o Lajos külügyminisztert, Berzeviczy Albertet, L u k á c e Györgyöt, p e k á r Gyulát, C s e k o n I c s ivén grófot, T ele k í Iái grófot, Eöttevényi Olivért, Iáikért Alajos^, ott volt még ; Korányi Frigyes báró, Szászy Béla, Tomcsányi Móric, Táncos Gábor, Sebess Dénes, Balázs György, báró °rosd ' V*m "p, Apor Gábor báró, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. Szladics Károly, Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárak, Gerevich Zqltán, Egry Aurél,Jármay Elemér, Németh Péter dr., Lakatos Gyula, Pakots József országgyűlési képviselők, Geőcze Bertalan, Radisloh Elemér, Horváth Jenő és mások. B e r z e v i c z y Albert elnöki megnyitójában üdvözölte először magyar nyelven V/alko külügyminisztert és a megjelent magyar előkelőségeket, majd franciául köszöntötte a francia külügyminisz ter t és a többi francia- ur után az illusztris előadót, végül olasz nyelven párszavrs köszöntővel üdvözölte Durini di Monza grófot* A megnyitó végén pór szóval utalt arra, hogy három és félmillió magyar«ember várja a kisebbségi kérdés végleges megoldását » B r u ne t professzor az elnöki megnyitó után mintegy háasomrjagyedórás beszédben foglalkozott a kisebbcégi jogok védelmének fontos problémájával* Előadásában többek között a következőket mondta ; v A kisebbségek jogi védelme nem uj probléma Európában. Ezt a kérdést bizony >s békeszerződések és kisebbségi szerződések újból felvetették és a Nemző- „>k Szövetségére hárult az a feladat;,, hogy őrködjék a . --' jogi helyzet felett, amelyet ezek a szerződések teremtettek. - A kisebbségi petíciók eldöntésére hivatott/úgyszólván kizárólagos szerv a Genfben székelő hármasbizottsóg « Nem lehet azt állítani, hogy a bi zottság íem fogta fel feladttát megfelelő komolysággal és hogy nem ért el meg becsülendő érdemekét c Ennek ellenére fcőbb oldalról hangzottak el panaszok a hármasbizottság működése elioig.de különösen a Nemzetek Szövetségének a kisebb segekkel szemben követett eljárása ellene Erre az eljárásra utalnak a szerző, dések is. Néhány hónap óta Genfben az érdeklődés középpontjába került ez a kérdés és bizottság alakult arra., hogy tanulmányozza a problémát és szükség esetén jav; soljon a tanácsnak olyan módosításokat, amelyek a megoldás tekintetében követendők volnának* • Tisztára gyakorlati szempontból nézve / szükségesnek látszik, hogy a tervbe-v ehető javítások., módosítások no lépjék tul a szerződések által s za« bott kereteket és a siker reményében, szükséges,, hogy a legelemibb hiányokon igyekezzenek ezek a prepozíciók segíteni. ^Z. óhaibM^ denk ~' va Sy legalább is majdnem mindenki megegyezik ma már abbim,yrlögy -a kisebbségi petíciók minél szélesebbkörü nyilvánosságra kerüljenek, A hármaskizottságnak kötelessége a beérkezett petíciókról állandóan informálni a tanácsot, még abban az esetben is, ha a petíciók kedvezőtlen elbírálásban részesültek^A főtitkárság köteles évi általános jelentésében -amelyet minden évben a közgyűléshez terjeszt fel - részletesen és kimerxtően^beszámolni a Nemzetek Szövetségének a kisebbségi kérdésben tett lépéseiről, A főtitkárságnak kell határozni ab bar, az irányban, hogy ezentúl az érdekelt kormányok válaszát közöljék a petíciót benyújtó kisebbségekkel, és pedig olymódon, hogy azoknak fogukban álljon a válaszhoz - ha sélszorúnek tartják - megjegyzésekére fűzni„ Szükséges volna egy bizottság alakítása, amelynek az volna a feladata, hogy a szerződések által védett kisebbségek helyzetét állandó és f -kyamatos tanulmány tárgyává ten^2 és észrevételeiről a tanácsot informaiéi,„ •» Ho a szántai tó tapssal ünnepelte a hallgatóság értékes előadása után t/2 Brunet professzort .akinek Berzeviczy Albert mondott a Társaság nevében küY szőne tető /kOT/SY<,
