Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-15 [010]
K IR E K , DR. OKOLICSÁNEI LÁSZLÓ tjJSkBÁSk A MAGYAR ' -YEL KAPCSOLAT OKRÓL. A Nemzeti Szövetség lengyel osztálya ma délután dr. Jász Géza elnökleté vei ülést tartott, amelyen előkelő közönség jelenlétében dr. 0 k o 1 1 os ány 1 Lászíó tartott előadást a lengyel-magyar kapcsolatokról! -Nekünk, le tört nemzetnek • • mondotté többek között - örömmel kell fogadnunk minden baráti kezet s csak sz a kérdés, hogy Lengyelországnak,mint múltban, a jelenben is érdekében áll e, hogy fenntartsa Magyarországgal a régi hagyományos kapcsolatot.- Magyarország és kengyel orsz ág kilencszáz éken á él állandó baráti szomszédságban egymás sal i aminek geográfiai oka az, hogy sem a lengyelek sem a magyarok nem akartak a Kárpátok gerincén tul terjeszkedni. A minden oldalról megtámadható Magyarország és Lengyelország, csupán a Kárpátok vonala felől érezték magukat biztonságban* Ez a közös vonal ma nincs meg, a mai hatéi-ok nem felelhetnek meg Lengyelország érdekeinek. Noha a cseh haderő alatta áll kengyelország katonai erejének, a Kárpátok, amelye ma cseh birtokban vannak, olyan stratégiai előny et biztosítanak a cseheknek,amely egy esetleges cseh támadás esetén fölényt jelentene. Egy oroszlengyol konfliktus esetén, ha az oroszokat a csehek is támogatják, a lengyel siker teljesen kétségessé válik, Sőleg, ha roszország áttörné Kelet-Gallciát es a Kárpátok egész hosszá&án egységes hadműveleti bázist teremtene. — Lengyel érdek tehát, hogy helyre állíttassék a közös magyar-lengyel határ és mégis Lengyelország sem a bókerevizió kérdésében, sem az optáns pör ben, sem a kisebbségek védelme tekintetében nem állt a magyar felfogás mellé. Ennek az a magyarázata, hogy Lengyelország Németországgal szemben arra az álláspontra helyezkedik, amit velünk szemben a kisantant képvisel* A győz tes Lengyelország ragaszkodik a mai. állapot fenntartáséhoz, mert hiszen egy esetleges revizió kapcsán tőle is vennének el területeket és neki ác- adózni kellene az elfoglalt német birtokokért. Noha érdekeink azonosak a lengyelek vei ( . a lengyelek attól tartanak, hogy a trianoni szerződés revíziója más sze ződések revízióját is maga után vonná 3 — Nem érdek-ellentét tehát, csupán elvi ellentét az, ami a két nemzet között fennáll, amely megszűnik ha a német-lengyel feszültség oldódik, A német-lengyel feszüRtsóg. f fokozásq egyedül francia érdek, azonban Franciaország, amely egy németEkArnn ikátuo esetén a lengyelekkel hátbatámadtatná a németeket, egy orosz-lengyel mérkőzésben ... nem tudná támogatni a lengye le*ket, — Németország és Lengyelország rés egyaránt tarthatatlan állapot az, hogy k létről és nyugatról állandó ff" -égben éljenek, a német-lengyel per megoldása tehát egyre időszeribo^ Ka Németország es .roszország katonailag idővel aktcnr..é válik, Lajgy|GJBlorsságnak ezt megelőzően kell Német országgal megegyeznie és amikor ez slkerUlt, megszűnik az elvi ellentét is Magyarország és Lengyelország között s ennek a bizonysága az is, hogy Lengyelország a trianoni szerződést még máig sem ratifikálta és ellenállt min. den'csábító felhívásnak, amellyel a kisanta->Ea való belépésre szólították fel. A lelkes tapssal fogadott felolvasás után Temcsányi Gyxús dr„ szólalt fel s mutatott rá arra, hogy l&ss$í,% 1 or3z.á^rga^nm^fcé 1 előbb E kell-- '• a kapcsolatot Magyarországgal ,, mert elég 192 *-ra visszaemlékezni, amikor egész Csehország diadalmámorral fogadta az oroszok elő'pet ekését Far só felé B Egy német-lengyel háború esetén pedig a csehek ugyancsak a németek segitéségre sietnének,akiK a Versailles! szerződés megkötése előtt elismerték már Csehország önállóságát és különben is egyre élénkebbé teszik a kapcsolatot gazdasági és politi kai téren egyaránt a csehekkel. -3efe Jezésül "lengyelországi tapasztalataira hivatkozva azt kérte, hogy a lengyelekkel aiomben nem a revíziót kell hangé / tatni, hanem a békeszerződések végrehajüá^áb, ami magyar szempontból ugyan- • /// csak a revíziót jelenti, a lengyeleknek pedig lehetővé teszi a velünk való Y barátságos érintkezés megkezdését* /MOT/' »
