Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-27 [008]
A SZIKVIZÚGYEK F£ JLEkEKoéEI. Az Uj Nemzedék mult év július 2o-ikl számában Pál Tamás hírlapíró cikket irt, amely arról szolt,hogy Torma István dr. miniszteri osztálytanácsosi aki a ke-~ reskedelmi minisztériumban a szikvizügyek referense, kétszázötvenmillió korö>w nát fogadott el a szikvizkarteltől, ugyanekkor a kartel elnöki tisztségét is elvállalta. A cikk szerint Torma mint köztisztviselő anyagi előnyökkel járó tisztséget vállalt el tehát ilyenformán egy magánérdekeltségnél. A cikkben fog laltak miatt a minisztérium felhatalmazása alapján hivatalb°l üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén indult meg az eljárás Pál Tamás hírlapíró ellen, kinek ügyében ma tartott tárgyalást a büntetőtörvényszék Töreky Géza dr. elnöklete alatt. A vádirat ismertetése után a hirlapiró ki jelentette,hogy nem érzi ma gát bűnösnek, a cikket alapos utánjárás és adatgyűjtés után közérdekből irta, azt ma is fenntartja és kori a valódiság bizonyításának elrendelését. Most Antal István dr. védő állott fel es a következő előterjesztést tette-" Méltóságos elnök ur} Tekintete? királyi büntetőtörvényszék! Mielőtt a valódiság bizo** nyitása tekintetében bizonyítékaimat előterjesztenem, eg- bejelentést kell tennem. A vádlott és a lap szerkesztősége utasított arra,hogy a bűnvádi perred tartás 68 . paragrafusa alapján mellőzési kérelmet terjesszek elő x a tanács mélyen tisztelt elnökének, *öreky Géza őméltóságának személyével kapcsolatosan. Ismételem, hogy ezt a szerkesztőség megbízásából teszem és ez nem fedi az én nézetemet. A továbbiakban 3£XEKXTftxwa vráxá hivatkozott a védő a bűnvádi perrendtartás 68 paragrafusára, amely szerint mellőzni kell a bírót minden olyan esetben,amikor elfogulatlansága ellen alapos okok hozhatók fel. Már peí.ig - folytatta a védő - a lap szerkesztősége szerint ilyen okok igenis fennforognak. l/j ult év augusztusában tárgyaltx ugyanis a törvényszék éppen Töreky Géza elnöklete mellett egy pört, amikor is az elnök a közélet homlokterében álló közjogi kérdésről olyan nyilatkozatot tett, amelyből meg lehetett állapítani,hogy határozottan állást foglal e közjogi kérdésben. Ez ellenkezett a szerkesztőség álláspontjaival és az Uj Nemzedék"Sirói talár kontra királyi palást"cimen vezércikket, is irt arról, 4 • 9 v • " ' • . . ' « hogy nincs szüksége a kormányzónak arra, hogy a birói talap partot üssé*n a királyi palásttal szsmbe^ Töreky elnök most figyelmeztette a védőt,hogy a Torma-ügyet tárgyal ja a biróság, ne kalandozzék el tehát olyan messzire,mire Antal István dr. egy másik pör tárgyalására hivatkozva, megismételte indítványát,majd pedig .a valódiság bizonyítása tekintetében tett előterjesztést, kérve a cikk állításainak igazolására több tanu kihallgatását és iratok beszerzését. Gorcsák Antal dr., a sértett jogi képviselője hozzájárult a bizonyítás elrendeléséhez, a maga részéről ellenbizonyítást ajánlván föl. A királyi ügyészség képviseletében Makkal Jenő dr. ügyvészségi alelnök a mellőzési indítvány elutasítását kérte, mivel az teljesen alaptalanf s inóitványozta,hogy e. jelen ügyben a biróság a bizonyitás elrendelésével egyidejűleg függessze fel az eljárást mindaddig,amig a Torma ellen megindult fegyelmi ügy a minisztérium, ban jogerősen befejezást nem nyer. Rövid tanácskozás utan Töreky elnök kihirdette a törvényszék végzését, -^szerirt a büntetőtörvényszék elrendelte a valódiság bizonyitáát és úgy határozott,hogy az eljárást mindaddig felfüggeszti,amig Torma István ügye ben a fegyelmi eljárás jogerős befejezést n^m nyer, egyúttal a védelemnek mellőzés! indítványát érdemleges elbirálás végett fölterjeszti a királyi Ítélőtáblához. /MOT/ Ma. •r— GRcF TELEKI PÁL RÁGALMAZÁSI PERE VÉSZI JÓZSEF ELLEN. Vészi József felsőházi tag, a Pester Lloyd főszerkesztője a Pester L loyd 1027 évi december lo-iki számában "Államerőszak és diákság" cim alatt cikket i irt, amelyben a romániai diákzavargásokkal foglalkozott. Megemlítette cikkében hogy Cuza titkos tárgyalásokat folytatott az EME vezetőivel, akik" a közvélemény félrevezetése céljáhól azt állították, hogy tudományos megbeszéléseketfolytattak Cuzával s a magyar és román fajvédők együttműködését igazoltnak ? igyekeztek feltüntetni. A cikk további folyamán foglalkozik B-ecker porosz kultuszminiszter erélyes fellépésével. Ott Is voltak oly tanárok, akik a fiatalságot antiszemita irányban akarták ázervezni, de a kultuszminiszter nem habozott és azt a tanárt, aki ilyen irányban működött, rövid uton felfüggesztette, sőt büntetésből elbocsátotta az állami szolgálatból,mert a német alkotmány nem tesz különbséget árja vagy árják közt, hanem csak németeket ismer. Az antiszemita agitációt a porosz miniszter politikai kutmérgezésnek nevezte, /Folyt.köv./Sz,