Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2
1929-03-22 [008]
EZER PENGŐRE ÍTÉLTEK EGY TÉGLAGYÁROST, MERT MUNKA KÖZBEN SZERENCSÉTLENSÉG ERTE AZ EGYIK INASÁT. A pestvidéki királyi ügyészség gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége cimén emelt vádat Vitái Gyula nagyrédei^ gőztéglagyáros ellen, akinek üzemében 1925 őszén súlyos szerencsétlenség történt. Ifj. Bál Ferenc tizenhárom éves inas, aki az egyik cserépprésnél volt beosztva, vigyázatlansága következtében akkor nyúlt a még le nem formázott cserép után, amikrr a többmázsás sulyu prés lenyomódott és ilyenformán a szerencsétlen gyerekezét a gép összenyomta. Az orvosszakértők megállapították 0 ??j, Pál Ferenc munkaképességének hatvan százalékát veszítette el és több mint két hónapig járt gyógykezelés végett kórházba.A bizonyítási eljárás után a pestvidéki bün tetőtörvényszék Vitái Gyula gyárost bűnösnek mondotta ki a vád tárgyává tett bűncselekményben, ezért'ezer pengő pénzbüntetésre itélte, mely Ítéletet a tábla Dusárdy-tanácsa Barcza-Rotter tí éla dr» főügyészhelyettes felszólalása után helybenhagyta. /MOT/ K. HATSZÁZ PENGŐRE ÍTÉLTEK EGY ÜGYVÉDI T, MERT MEG RÁG A MÁZOTT EGY HOiWEDÜGYESZT. Boros Domokos dr. ügyvéd 1925 november havában ifjú Hajdú József és Szabó Sándor földművesek ügyfelei megbízásából egy beadványt intézett a honvédü>yészségbez, amelyben többek között azt éllitotta, hogy az ügyfelei által feljelentett csendőrök ügyét az ügy kivizsgálásával megbízott ügyész el akarja tussol ni.Emiatt a kitétel miatt felhatalmazásra hivatalból üld özendo rágalmazás vétsége cimén inditottak eljárást Hajd u József, Szabó Sándor és dr. Boros •^omokos ügyvéd ellen,akik a főtárgyaláson a bizonyítás felvételét indítványozták, amelynek a biróság helyt ad ott. A büntetőtörvényszék egész sereg tanút hallgatott ki,majd dr. Boros Domokost és vádlott-társait felmentette az ellenük emelt vád alól. Az itélet ellen az ügyész felebbezést jelentett be és igy került fel az ügy az Ítélőtábla Gadó-tanácsa elé, Kéler Béla dr, főügyészhelyettes és a védők felszélalása után a tábla* dr. Boros Domokost 600, .ezabó Sándort és Hajd u Józsefet pedig két-kétszáz pengő pénzbüntetésre itélte. A főügyészhelyettes súlyosbításért, az Ítéltek enyhítésért, illetőleg a bűnösség kimondása miatt jelentettek be semmiséf i panaszt a kúriához. /MOT/K. KI IRTA A "TITUSZ ESKÜJE" CIMÜ NOVELLÁT? Újvári Péter iró szerzői ftogbitorlásL>* és kártérítési pert• indított Pintér siklós, az Országos Egyetértés cimü lap szerkesztője ellen. Újvári kereseté ben azt panaszolta,hogy az Országos Egyetértés 1928 december 7-én és 14-én megjelent számában "Titusz esküje" cimen folytatásos novella jelent meg,amely tulajdonképpen az ő novellája, Berenice cimen jelent meg ez a novella a Legendák és Krónikák cimü könyvében, mig az Egyenlőség lOoG-ben megjelent egyik számában Berenice tűzhalála cimen közöltette le ugyanezt a novellát. A kereset további részében Újvári Péter azt vitatja, hogy a felperes lapjában 1 "Főváros és vidéke" cimen saját aláírásával vezércikket irt, amely tulajdonképpen Újvári Péter cikke. Annakidején ugyanis ő is munkatársa veit az .egyetértésnek és az 1927 március lG-iki számban: "Mentsétek meg a kis hitkö'.-.segeket" címmel 1 0 vezércikket Irt, a nevét nem irta alá. Ez a vezércikk látott az Országos Egyetértésben 1928 december 21-én napvilágot nagyon lényegtelen változtatásokkal. Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró tárgyalta az érdekes szerzői jogbitoriáai és kártérítési pert. Újvári Péter ugyanis kétrendbeli szerzői ogbitorlás cimén kérte megbüntetni Pintér Miklést, ugyanekkor kárát 245o pengőben állapította meg. A mai folytatólagos tárgyaláson az alperes jogi kép viselője Percze Tivadar dr. szóbal is reflektált a felperesi keresetre.Azt hangoztatta, hogy a Titusz esküje cimü novellát valóban átvették az Egyenlőség 19o9-iki évfolyamából, de ez nem a felperes novellája, hanem, amint ők tudták és most is tudják - Ben Juda héber iró müve, aki 19o8_ban halt meg. á'udomásuk szerint Ben J uda számos cikket irt és több munka maradt utána kiadatlanul. Alperes nem ismerte az iró c'rököseit és igy nem kereshette meg eket a leközlés engedélvezése Iránt, Ben Juda Magyarországon ismeretlen iró es azért nem jegyezte a nevét a novella alá, A vezércikk-plágiumra vonatkozóan az alperesi ügyvéd kijelentette, hogy ez sem áll meg, A vezérei :-ket mindkét esetben Újvári p éter ima. Az első izben tekintettel arra, hogy nem tud jól magyarul, németül szövegezte meg és alperes, aki akkor munkatársa volt, magyarra fordította. Mint sajátját, joga volt másodszor is leközölni. /Folyt.köv./ Sy.
