Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-22 [008]

EG'HÁZI H I R R K . /A protestáns vallású tisztek nagyheti konferenciáján ma Ravasz L,szló püs ;ök adott elő. Folytatás 1./ ki gondolta volna, hogy ezerféle üzenet járhat a rádió hullámain és hogy van, lehetséges egy szerkezet, amelyet tényleg csak mostanában ismertünk meg, amelyik széjjel választja ezeket az üzeneteket. Egy ilyen lélekszerv a hit is, amely egyszerre megérzi és magába veszi, amiről enélkül fogalma sincs az embernek. Ez a kegyelem világa, s ennek felfogásához hit keíl, hogy élhessünk belőle. Aki pedig megvált minket, az a testé lett ige, a Próféta,^Főpap és

t

Király. Odaadjuk magunkat neki, hogy vigye végbe rajtunk az örökkévaló válságot... Ujabb közének után Szabó Imre fasori református lelkész magyarázott bibliát, B a 1 1 k ó Lajos evangélikus alesperes pedig imádkozott. A holnapi, utolsó tiszti konferencián Mu r a k ö z y Gyula kecskeméti református lelkész tártjába fó előadást. / MOT / F. / HÍREK. : . •. . *•' • • A MAGYAR EULTURSZÖVETSÉGBEN PÉNTEK ESTE HEGEDŰS TIBOR A VÍGSZÍNHÁZ RENDEZŐJE A MODERN SZÍNHÁZI RENDEZÉS PR0BLELIÁECHOL TARTÓIT ELŐADÁST. Reg kell szűnnie a kritikában annak a szempontnak - mondotta - hogy az előadás je volt, de a szinészek rosszak, vagy fordítva, a szinészek voltak kiválóak, de a rendezés nem volt kielégitő, mert maga az előadás a szinészek járulékával együtt a rendező müelakotása. Reinhardt mondotta, hogy a rendező az a művész, aki a legérzékenyebb anyaggal az emberrel dolgozik. Hegedűs Tibor ezután azokat a háború utáni rendezési irányokat ismertette, amelyek Oroszországból és Olaszországból indultak ki és azt kivánta, hogy Magyarországon is létesítsenek kisérleti célokra egy töme^színházat és egy exluzivebb kamaraszinpadot, ahol a fiatal rendezők és szinészek megpróbálhatják az uj irányok megval -sitását, mert Magyarországon annyi a színpadi tehetség, hogy könnyen," lehet, hogy magyar ember fogja kijelölni annak az uj színpadnak útját, amelyet a mi korunk olyan régóta vár. / MOT / R. KOVRIG BÉLA EGYETR I MAGÁNTANÁR ELŐADÁST TARTOTT A GYÁROSOK ÉS GYAR IGAZGAT OK CLUBJÁBAN A SZOCIÁLIS TEHERRŐL. Dr. K o v r i g Béla egyetemi magántanár pénteken este " A szociális teher «"-ről előadást tartott a Gyárosok és Gyárigazgatók klubjában* Az előadó előkelő és nagyszámú közönség előtt hatalmas statisztikai anyagra támaszkodva fejtette ki az állami adóteher kérdésével ma már, bordere jét tekintve, szinte egyenrangú és hazánkben alig vizsgált szociális tehernek szerepét ós jelentőségét a magyar termelés szempontjábol.Az előadó annak a tételnek felállítása után, hogy az Iparosodás előrehaladáséval összegszerüleg emelkedik - a haladó társadalom növekvő feszítő erőinek kiegyensúlyozására hivatott intézmények fenntartásával járó - szociális teher, megállapítja, hogy miután az iparosodás előrehaladásával a termelés racionalizálása párhuzamosan fejlődik, az utóbbi folyamat a gyártmányegységre eső bérquóta mérséklését és ennek következtében a gyártmányegységre_ eső szociális teher csökkenését idézi elő. Az előadó külömbséget tesz a magángazdasági és közgazdasági értelemben vett szociális teher között és miután megadja a magángazdasági szociális teher kiszámításának módszerét, a magyar társadalombiztosítással járó szociabis teherrel közgazdasági szempontból foglalkozik, rhézvep Az előadó a tényekkel szembe #

<fnegáliapitja, hogy a társadalom mind szélesebb rétegeiből zúgolódás moraja hallatszik a magasra tartott szociális biztosítási járulékok okán. Ml az igazság? Magas a járulék? Mennyivel f

drágítja a társadalombiztosítás a termelést? A legfrisseb rendelkezésre álló bérstatisztikai adatok szerint a biztosított üzemi alkalmazottak évi átlagos munkakére 1,102*42 P volt . / Folytatása. v

övetkejzikj. / r . ••»•*•* «•"*'" " ' '7 1;