Magyar Országos Tudósító, 1929. március/2

1929-03-22 [008]

/ Kovrig Béla egyetemi magántanár előadást tartott a Gyárosok ós Gyér Igazgatók Clubjában a szociális teherről. v* o 1 _

y t a_ t á s./ Az egy biztositett után fizetendő járulékteher a tényleges munkabér fejquótája arányában kifejezve baleseti biztositásban P. 7*34 0*66 $ betegségi ,! " 58*30 6 '21 i 1927-ben össz&sen: P. 75*64 F *B6 $ Egyék tényeuők figyelembevételével tehát a Lex Vass II. hatálybalépése előtt a társadalombiztosítási teher a tényleges üzemi munkabér 7*06 $-a volt. A közhiedelem azt tartja, hogy a társadalombiztosítási reform jelentékenyen megdrági/totta az Iparfcrgalmi értéktermelést. Vizsgáljuk ezt a számitást a számok világánál. Kovrig részletes számítások és statisztikai adatok alapján meggyőzően kimutatta, hogy bár a napibérol^tály-rendszérnek megváltozása a betegségi biztositás teherkul?-sát a munkabérhez arányítva az üzemi lalkalmazot* taknál 6*4 fc-vól 6*8 ^-ra felemelte, a járuléktételeknek ezzel egyidejűleg végrehajtott csökkentése végeredményben a betegségi biztosítás terhét «'4 %-ról 5'9-re mérsékelte, ami 6 %- os bérfejlődést Is figyelembe véve 1929-ben P. 66*72 betegségi biztositás! járulékfejquotét jelent. Az ujon an bevezetett öregségi és rokkantsági biztositás évi 44*40 r összeggel növeli a biztositási teher fejquotáját, amely tehát - a balesetei biztositáséval együtt - az 1927 évi P. 75*64 összegről 1929-ben 119*48 pengőre emelkedik. A társadalombiztosítási teher 1929-ben tehát az üzemi alkalmazottak átlag béréhez arányitva: betegségi biztositás 5*90 % baleseti . n 0*66 % öregségi és rokkantsági biz. 3*92 % a magánalkalmazottak biztositása 1/10 súllyal 0*10 % Összesen : lé*58 Jfs Az üzemi alkalmazottakra vonatkozó 1929 évi társadalombiztosítási járulékkirovás előrelátható összege 5 ^-os munkahiány és a biztosítottak átlagos létszámának változatlansága esetén: Betegségi biztositás! járulék F. 42.925.000 Baleseti " járulék és díj " 6',838.ó 00 Öregségi és rokkantsági, biztosítási járulék " 25,086,000 összesen :P 74,R49.ooo A termelési költség milyen arányú valószínű emelését jelenti a Lex Vass II. által megalapozott reform'? Az 1927 évi 7" J6 f-os biztosítási teher abból a pesszimisztikus számitásbol kiindulva, hogy a termelési költségnek átlagban 40 %-a, a Lérquóta és a járulék 50 ^-át a munkaadó a törvény alapján a munkás béréből levonja,, - 1*41 JÉ-kai emelte a vállalkozó termelésének költségét. Minthogy Vass miniszter az 1928; XL. t.c. végrehajtásával a betegségi biztositás járulékterhet 0*5 JÉ-kai mérsékelte, az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével azonban a biztosítási járul ék-terhet 3*9Sex Jr-kal - a magánalkalmazottak biztosítását is számításba véve—4 ^-kal emelte.A Lex Vass II. alapján végrehajtott társadalombiztosítási reform 3*5 JÉ-al növelte az átlagos járul ék-terhet, amelyből 1*75 Jr-a a vállalkozóra, ugyanannyi a munkásra esik. K o v r i g levezetésének eredményeként megállapitja,hogy a V

ass miniszter által folyó év kezdetén végrehajtott, Európa szerte élénk feltűnést keltő na.gyszatésu társadalombiztosítási reform átlagban mindössze 0*7 J^-kal emelte az ipari termelés -? költségeit .A társadalombiztosítás jekkenleg összesen 2*1 JÉ-al drágítja átlagban az ipari termelést. / Folytatása következik. / ** " . « / /• o