Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-08 [007]

THVÁN KÁROLY FÉRC ELOAT-ÁSA A TISZA ISTVÁN TÁRSA3KCKFEN. A Tisza x

stvan Társaskor meghívására pénteken este előkelő közönségnek tartott előadást T h á n Károly táró altábornagy a szabadságharcról és ennek kapcsán Görgeyt ábornokról. Előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy Magyarország katonai fejlődése eltér más nemzetek katonai * és hadi fejlődésétől, A századokig tartó osztrák elnyomás folytén nem volt nemzeti védereje és igy nem volt alkalma nemzeti célokért, magyar vezérek vezetése mellett/ nemzeti háborúkat harcolni végig. A nemzet hatalmi eszközök hiján, jogi eszközökkel küzdött • számos nemzedéken át Pécs ellen. Igy a magyar mentalitás lassanként néniképen egyoldalú fejlődést vett s elfogultságot mutatottfckatonai vezető egyének működésével szemben, mert nagyobbára Pécs szolgálatában álló tábornokok kerültek a nemzeti célok 'megvalósulásának útjába. Egyszer volt alkalom nemzeti vezér vezetése alatt nemzeti célért háborút viselni. Az irányító korok mentalitása folytán azonban nem volt megértő bizalom a hadvezér személye iránt s ebből folyóan végződött súlyos balsikerrel az 1848-49 iki szabadságharc. A schwechati ütközet előzményei alapján és a szabadságharc más fontos mozzanatai nyomán azt fejtegette Thán báró, hogy Görgey Artúr - bár távolból sem volt hiba nélkül - nem volt áruló soha. Az elérhetőért küzdött a megvalósíthatatlan ellen. A nemzetnek a százados történelmi fejlődésből kialakult mentalitása okozta azt, hogy Görgety Artúrt még ma Is árulónak tekintik, holott ő Aradnál g.nnae közepén állott,az ország szivében, menekülés lehetősége nélkül, u nem vezethette a szabadságharc honvédéit, Eindenburg széles arcvonalon állott ellenséges országban és bár még folytathatta volna a küzdelmet, mégis békét javasolt. A német népnek a százados történelmi fejlődés folyamán kialakult objektív mentalitása gmdenburgot mégis a nemzet élóre állitotta. Hindenburg két évig, Gergőd/, három napig volt teljhatalmú fővezér.- f Az előadás további során Thán Károly báró annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogyvKossuth 1919-ben még életben lett volna, hosszú és alapos katonai tanulmányokban tisztult nézetei és nemes gondol kodása folytán önként visszavonta volna a widdini levél vádjait, mert az osztrák uralom összeomlása után nem lehetett többé nemzeti érdek azok fenntartása. A widdini levél vádjai ma a független Magyarországon is károsan befolyásolják a nyilvánosság nagyrészénjek itélő képességét'ezekben a kérdé-' sekbe-Tu. Hasonló gondolatmenet vonult át az előadásnak a oonrad-.nehrentalféle súlyos ellentétekre vonatkozó fejtegetéseinél is. gonrad a monarchia ellenségeivel egyenként kivánt leszámolni: 1907-ben Olaszországgal, az annexi alkalmával pedig Szerbiával és Montenegróval, mert tisztában volt azzal, hogy ha tétlenül bevárjuk, mig a ííapán-háboru és forradalmak következményeiből Oroszország is felépiti hadi-szervezetét, - a monarchia a több oldalról jövő egyidejű támadás alatt menthetetlen végromlásba kerül. .iehrental külügyminiszter e preventiv, stratégiailag offenzív védekezés tervével ellentétben a statusquo, a béke fenntartása mellett foglalt állást és igy a támadó védekezés elve nem érvényesült. Az ő álláspontja is érthető,^hiszen nem Napóleon i.Jr ire-nemzete, vagy Nagy Frigyes porosz népe állott hátaregett. ''-Tisza István gróf elévülhetetlen érdeme - hangzott^tovább az előadás , - hory a monarchia ezeknek a körülményeknek ellenére négy hosszú évig hősi és dicsősséges védekezést tudott kifejteni, pár őt is, mint minden magyart súlyos nézeteltérések választották el' ponradtol, mégis ugylátszik, nagy lelke mélyén hasonló aggodalmakat táplálhatott, mint Gonrad,- mert különben aligha talált volna erőt arra, hogy a tizenkettedik órában elkeseredett erél: lyel léptesse életbe gonrad katonai követeléseit. Igy Tisza x

stv annak köszön /he tjük, hogy nem négy hónap alatt omlottunk össze, hanem négy évig hősiesen I küzdve, becsülettel buktunk el. / Folytatása következik^/