Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-08 [007]
/ Uj autóbusz vonalak.folytatás. / itten az eddigi merev ellentét erőaer. enyhült. És ebben a kérdésben rövidesen a bizottság elé kerül az előterjesztés. Ami a viteldíjakat illeti, az albizottságot holnapra hivta össze. Dr. K o z m a Jenő kifejti, hogy a tarifa kérdése egy év óta rendezetlen, ez a közönség zsebének igen erős megterhelése, amelyet nyel'' napon belül meg i ell szüntetni. Az elnöklő alpolgármester megígéri, hogy maga is sürgetni fogja a rendezés kérdését. P ü c h 1 e r József fejti ki ezután, hogy a BE3ZKRT által tervezett garázs-épitkezés talán az első lépés akar lenni a beolvasztás felé.Ez ellen tiltakozni kell, nem szabad megengedni, hogy az egyik üzem imperialista politikából elsorvasjjs a a máslkat. S z t r ó k a y Istvánba REGEKET helyettes-vezérigazgatója felel ezut^án a kérdésre. Az épi'tkez-sről szóló hir nem egyéb pletykánál, amelynek semmi alapja nincs. A BE8Z).RT-nak fölajánlották az Akácfa-utcai telket megfelelő áron és mert az az épület különben is kiugrik a rendezési vonalból s igy a BESZKRT kocsijai nem mehetnek be a kapun ettől az épülettől, hajlandó vc.lt a BESZKRT a vételre. Amikor azután az eladó az árat fel akarta emelni, akkor a BESZKRT az épület kisajátítását kérte. Ezután áttértek a napirendre az uj autobusz—vonalak tárgyalására. G ö m ö r y Albert főjegyző terjeszti elő az ügyosztályi javaslatot, fölemlítve azt is, hogy a kormánytól kérni fogják, hegy a t környékkel való autóbusz-közlekedésre a fővárosi Autobusz-územ kapjon engedélyt. Bresztovszky Ede volt az első f r'is zóla ló. Kifejti, hogy régóta érezzük, hogy a fővárosnak nincs szerves közlekedési rrogrammja. A most előterjesztett programra is csak T, ész-prográmm, pedig szükség van szerves programmra, mert amig az nem lesz, addig burjánzik a telek-spekuláció és a város fejlődésének irányát nem a város maga kapja meg. Az előterjesztést elfogadja. / Folytatása következik*/ EGYHÁZI HÍREK. — - Keresztyénség és Tudomány. Erről a témáról tartfftt magas színvonalú, szélesen rrietgalapozott előáaást, a Deák-téri Luther Szövetség bojt 1 sorozatában, pinteken Kovács Sándor dr., a soproni evangélikus hittudományi ka*r professzora. A Deáktéri disz termet, zsúfolásig megtöltő közönség 'soraiban jelen-volt R a f f a y Sándor dr. bányakerületi püspök és naagymeggyerl vitéz R. a I c s Károly ny. altábornagy is. Kovács professzor előadásában egyebek között kifejtette, hogy a keresztyénség a tudományt nem—csak, hogy nem támadta, hanem uj utat nftitott neki. Amit készen talált, azt tovább fejlesztette. Régente a t-ldománay csupáxn egyes kiváltságos emberek birtoka volt, a keresztyénség te\te kczVcincsé. Különösen a reformáció után érvényesült ez az eljárás . A kere szténység nem tekinti öncélnak a tudományt, elismeri értéké^ ellentoen az Isten országával szemben viszonylagos értéknek tartja* Az igazgyöngyről, sz ü lé példázat a jézusi felfogásnak valóságos tbakre, amely szerint a kereskedő minden vagyonát eladja, hogy az igazgyöngyöt megszerezhesse. Az átvitt értelemben vett " igazgyöngy " Jpu-* dományt is jelenti egyúttal, amelynek birtoka nélkül Isten országába senki sem jluthat el. Az előadást tetszéssel fogadta a közönség T A kevetn kező böjti estén, március 15-én Hohenlohe Károly Egon herceg / tart eloadtwst. " Kereaztvénsés és humanizmus " cimmel. /EOT./ F.
