Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-08 [007]

EGYHaZI HÍREK. NÉGY3ZAZ-ÉVES A DEBRE1ENI " ISFOTÁLY n

. Debrecenből jelentik, hogy az ottani református egyház nagyszabású szeretetintézménye, az " Ispotály " most tölti"pe fenállásának négyszázados évfordulógáti Az áldozatos ősöknek ez a nagyszerű alkotása ma még fokozottabb erővel igyekszik megfelelni a krisztusi parancsnak: segiti a szegényeket, fce«» tegeket gondoz, a lélek sebeit gyógyítja ..és általadén minden utatmódot megragad, hogy az uj idők uj követelményeinek megfelélhessen* Tegnap presbiteri diszgyülés hódolt az Ispotály megalapítója, J n n « 5 László emlékének, vasárnap, március lG-én pedig nevezetes ünnepségek közepette tartják meg az emlék-gyűléseket. Délelőtt Istentisztelet lesz, utána felavatják a négyszáz-éves jubileumot megörökítő márványtáblát, s az ünnepségek sorozatát a Kistemplomba összehívott vallásos ^pst zárja le, amelyen a többi között B a 1 t a z é r Dezső dr. tiszántúli püspök, az egyetemes konvent és az országos zsinat lelkészi elnöke, illetve Révész Imre dr . egyházkerületi lelkészi főjegyző is közreműködnek. /MOT/F. A I R E K . ÉRDEKES EEG AD AS CK A SZENT ISTVÁN AKAI ÉKIA ÉLÉSEN. < 0 A Szent István Akadémia II. osztálya pénteken délután K o 1 1 ényl Ferenc elnöklése mellett.ülést tartott, amelyen I v á nyi Béla és A 1 dás y Antal egyetemi tanárok tartottak előadást. 1 v á n y 1 Béla", báró Gennyey László Jézustársasági nagyszombati rektor romai utazásairól be szélt, Sennyey László báró három-izben utazott Rómába a rend megbízásából: 1687-ben, 1693-ban és l«9£-ban. Az utazásról naplót vezetett, amely nagyon érdekes feljegyzéseket tartalmaz . Különösen magyarhangú megjegyzései váltottak ki nagy tetszett a hallgatóságból. A 1 d á 3 y Antal :

(

,A liáseli zsinat határozata a Láriaünnepek megülés éről

f

'cimu előadásával azt fejtegette, hogy a sarlós Boldogasszony ünnepének egyházszerte való megülése, valamint a szep

x lötélen fogantatás dogmatikus , • kérdése először 1456-ban foglalkoztatta a zsinatot. Később a kérdéseket levették a napirendről és csak 1459-ben vették újból elő.- Ekkor általánosságban azt a határozatot hozták, hogy mind a két ünnepet üljék meg, ugy, a int eridlg történt. A sarlós Boldogasszony ünnepének megülése 1440 óta hosszabb időn keresztül foglalkoztatta a zsinatot, amely 1441.julius elsejei ülésén közzétette az ünnepnek egyházszerte megülését elrendelő-dekrétumot, amely ette n eaJÍ Silvlo, a- későbbi II. Pius pápa f og alma zo ttomé g** A 'zsinat ugyanakkor elfogadta az ezen ünnepre szóló officiumot is és az ünnepi misén és vecsernyéken résztvevő hívőknek külön bucsut engedélyezett. TV. 3ij*tus pápa 1475-ben ujoól elrendelte a Sarlós Boldogasszony ünnepének megülését .anélkül, hogy a késeli zsinat erre vonatkozó határozatát megváltoztatta volna. A Szeplőtelen fogantatás kérdésével a zsinat 1456 után újból foglalkozott, de csak 1438-tól kezdve találkozunk a kérdés érdemleges tárgyalásának nyomaival a zsinatról felvett jegyzőkönyvekben. 1439-ben a'szeptember 17-lki ülésen a zsinat közzétette a Szeplőtelen.fogantatást • * tartalmazó bullát, valamint az ünnepre szóló officiuiftot is. Ez a dogmatikus határozat azonban nem maradt sokáig érvényben. Néhány évtizeddel késotflflH* IV. Sifctus idején a Szeplőtelen fogantatás kérdése körül újból megindult y a vita. Bandilll Vince dominikánus atya nyíltan ellene foglalt állást. • Végiül is 1854-ben EK. Fiús pápa vetett véget a vitának a dogmatikus dek inici óval « Í Az érclekes előadásokat végighallgató közönség soraiban B a n g h a Fater tartományi főn*k vezetésével a Jezsuita atyák nagy Számmal vették . /MOT/ Sy. JS