Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-20 [005]

ZU POLITIZÁLÓ CSIZííATIA 7%rlytatáfl 1, kiadáshoz./ - Rcmán katona voltaíLkérem - válaszolta a vádlott - de nem akartam az maradni. 1?£4 májusában átszöktem a magyar határon, mert hazafias érzületű ember vagyok éh. Erdua Azon az estén, amikor a kocsmában összekerül-' tünk a komákkal, előzőleg Posztón tánciskolában voltam kicsit szórakozni. Utána nagyon sokat ittam., alaposan tefugtam, ugy hogy nem is tudom, hogyan kerültem abba a vendéglőbe, ahol tovább ittunk. Nagyon részeg voltam kérem, lehet hogy mándtam ilyesféle szavakat, de nem akartam akarati elhatározással megbántani a magyar nemzetet. Az elnök kérdésére Balog Karoly előadta még, hogy itt x Magyar országon nagyon nehezen tudott megfelelő állást szerezni, A biróság több tanút hallgatott ki, akiknek vallomása azonban nem igazolta be,hogy Balog izgató szándékkal tette volna az inkriminált kifejezéseket .Székely Gyula dr.ti gyészségi alelnök felszólalása után a törvényszék Balogot megfelelő bizonyíték hiányában felmentette az ellene emelt vad alól. Ugy anekkor a biróság elrendelte a régetben fogságban lévő csizmadia azonnali 'szabadlábrahelyezósét. Az ügyészségi alelnök'ugy az Ítélet, mint a szabadlábrahelyezés miatt felebbezest jelentett be, /MűT/SY. "KONTRA - KONTRA KOSSUTH" Bálint Imre hírlapíró a Magyar Hirlap mult év február 16-iki számában "Kontra-kontra Kossuth" cim alatt vezércikket irt,amely többek közt a következőket tartalmazta: Jól nézzük meg ezt a zömök figurát, amint ott áll a képviselőházi padtan és tremclós bariton hangon perorál. Egyike azoknak, akik rezegtetni tudják és szokták a hangjukat. A hang nála valami, arci a tértől, időtől, gondolattól független elem. Ritkán beszél, de a numerus clasus felajzotta érdeklődését és hevét. A munerus clausus - mondotta a derék kontra - valóban nem egyezik meg x

y;ssuth és Eötvös gondolkodásával, ^sakhogy - fűzte hozzá - nagy kérdés: vájjon helyes volt-e Kossuth és Eötvös gondolatmenete? Nehéz és bonyolult probléma. Kinek a gondolatmenete helyes, Kossuthé vagya kontrázó Kontráé. Állítsuk egymás mellé Kossuth •Lajost és K#ntra áladért, hogy látni lehessen és összehasonlítani őket. Egy pillanatfelvétel r^luk: az lesz méltó válasz Kontra Aladár kérdésére, A cikk tartalma miatt Kantra Aladár sajtó utján elkövetett becsű letsértés cimén pert inditott Bálint Imre ellen,akit ma vont felelősségre a büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa, M Bálint Imre védekezése során kijelentette, hogy a vezércikket a parlamenti tudósítások alapján irta meg s cikkében a kritika, a joizlés ha tárát nem léote tul, Giiün Béla dr. védő kérte, hogy ismertesse a törvényszék a Magyar Hirlaptan megjelent parlamenti tudósításnak azt a részét, amely J-Vmtra Ala dár beszédével foglalkozik. Töreky elnök felolvasta a tudósitás vonatkozó részét, amelyszó szerint igy hangzik: Kontra csodálkozik a keresztény vallású szociáldemokratákon,hogy miért védik a zsidókat. Elismeri,hogy a numerus clausus ellenkezik a Kossuth Lajosok és Eötvös Józsefek hagyományaival, csak hogy nagy kérdés, vájjon helyes volt-e Kossuth és Eötvös gondolatmenete. Követe li,hogy hozzák be a numerus clausust^ az állami, vát-osi hivatalokba, a bankokba, a kereskedelembe és minden szabad pályára. Kontra Aladár jogi képviselője ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az országgyűlési naplóból kitűnően Kontra Aladár Eossuth és Eötvös nevét beszédében nem említette meg. Az elnök ismertette az országgyűlési naplónak azt a részét, amely Kontra Aladár beszédet tartalmazza s megállapította, hogy az országgyűlési napló szerint Kontra Aladár tényleg nem emiitette meg ^ssuth és Eötvös nevét. Kontra Aladárt hallgatta ki ezután tanuként a biróság, aki kijelentette,hogy az országgyűlési napló hiven közölte a beszédét,mert ő tényleg nem említette meg Kossuth Lajos nevét. A sajtó egy részében az volt a szokás, mondotta Kontra,hogy mindazokat,akik a magyar ügy védeLnében szót emeltek, igyekeztek vagy agyonhallgatni vagy nevetségessé tenni. A jóhiszemű fajvédő magyar emberekkel szemben liberális oldalr«l támadásokat intéztek s az illető lapckat és hirlapirokat meg kell'tanítani arra, hogyMagyarországon a magyar embernek is van joga beszélni. Grün Béla dr. védő kérdésére Kontra Aladár kijelentette, hogy az összes liberális lapok ugyanolyan szellemben közölték beszéd-t, mint a Magyar Hirlap. Kontra Aladár jogi képviselője tartotta meg ezután vádbeszédét. Bálint írre szigorú megbüntetését és tizezer pengő erkölcsi kár megítélését kérte. /Folyt.köv./Sz. ORSZÁGDSin/éiTÁn r> ~