Magyar Országos Tudósító, 1929. február/2

1929-02-18 [005]

AZ OTTHON KOR RÁKOSI LiááEPE, Az Otthon írók és Hírlapírók Köre vasárnap delelő'tt 11 órakor ke-^ gyeletes dncpséggcl áldózo+£ elhunyt öiszelnöke,. a magyar közélet és a magyar újságírás nagy halottja, II á k o s 1 Jenő emléké--nek. Az ünnepség keretéken egyben leleplezték Rákosi Jenőnek az Otthon Kör szamára kószált szobrát/L á n y 1 ] ezsó szobrászművész sikerült alkotás t. Az emlékünnep .é gen megjelentek: Huszár Károly volt miniszterelnök,- :.. He-edi's Lóránt volt pénzügyminiszter, Némethy Karoly és Balogh Jenő tit- K kos vanácsosok, Freszly Elemér főispán, Puky Encre, a _ képviselőház alelnöke Strausz István, Sándor Fái ós Pakots József országgyűlési képviselők, Nemes Antal és Ravasz László püspökök, Marozali Henrik, Balassa József,. Kunos Ignáe professzorok, Halasz Lajos miniszteri tanácsos. .Vojncvioh T

f

éza, Balkanyi Kálmán, USmánczy Nándor, e .svát Ernő, Márkus Miksa,, Agai 3Óla, Veszi József; Lógrády Ottó, Salusinszky Imre, Gziklay János, eljött' Erdéjplkől az ősz Benedek 21.k iró, ott volt a Rákosi-család; Rákosi Szldi, Beöthv László, Rákosi Jenő fiai, ott volt Szirmai Imre, Vándor Iván, Soltész Adolf, s főváros képviseletében Pacher Béla, V?róf Appcnyi Alcert nejével jelent meg az ünnepségen. Az • mlékünnep kezd., ten Székelyhíd y Ferenc,... m. -ar. rperaház tar.ja a "Ments meg engem Uram az örök haláltol.,." keadetű liberat énekelte,"lányi Viktor zongorakisérete mellett. A gyönyörű éneket a közönség lelkesen megtapsolta. " Ezután általános figyelem közepette gróf Apró n " í .a.ert mondotta el e következő emlékbe szed.t: - Szabad nemzetek politikai életének két lón.'ege sz av^ van, jog- ^ áll.-.s bar, működési módjában kulcmbözö, dc egyaránt nélkülöznet«en ás M egymást kiegészítő": a nép valamelyes képviselete a törvényhozásban és a végrehajtóval alom ellenőrzésében és a folytonos, mind nhová tijutó vé. lemónynyilvánitás a közügyekről; másszóval: parlament és sajtó. E ket szer ^••-.összetartozásának átérzése birta valószínűleg arra az Otthon fe-i-^aii hogy egy nagy hírlapíró emlékének politikai méltatás.-t a parlamenti •jS'elet egy veteránjára bizza, nem tekintve azt, hogy egy pályatárs ennek a feladatnak valószínűleg jobban tudna megfelelni. Pe talán az Is befolyt az elhatározásra, hogy Rákosi Jenének egy kortársát akarták megszólaltatni aki kezdettől fogva volt szemlélője az ő működésének, akinek utai az Övéi*vei gyakran találkoztak, aki tehát, ha talán kevesebb technikai - do annál ,• nagyobb politikai megértéssel, főleg pedig szeretettel szolhat róla. Ez a / ? szempont döntött nálam, mid ön e felszólításnak habozás nélkül engedtem, de/ , ".ára" a nehézségnek, amelyet hivatásunk eltérd természete kétségtelenül O-jjl kez és amellyel talán legjobban ugy tudok megkázdeni, ha azt magam előtt / .', f% ós a hallgatóságom előtt jellemezni iparkodom, I ' I Folyt a t ás a következik:/