Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-11 [004]
/ Rákosi Jenő temetése, Folytatás 1./ Halász Lajos miniszteri tanácsos, r> ü m e g 1 Vilmos,D ö m ö t ö r Mihály, Osócsy -Na g^y Imre altábornagy, Falkányi Kálmán az OEKE igazgatója, és ugyancsak ott voltak a különböző budapesti és vidéki irodalmi és művészi egyesületek képviselői, Külön deputacio jött Rákosi Jenó szülőfalujából, Aesadrol, dr. P e t h e e Ernó vezetésével. Három óra után néhány perccel vonult Nemes Antal c püspök fényes papi segédlettel a ravatal elé s hangzott el ajkáról az : Cremus pro fidelibus . « Az operaház kara énekelte el ezután harmonium-kisérettél a'Circum dedenunt-ot, majd az egyházi szertartás után ujbol az énekkar énekelt gyászdalokat s utána Nemes Antal püspök a legrégibb magyar nyelvemlékkel, a Halotti beszéddel búcsúztatta Rákosi Jenőt, A gyászszertartás után a ravrtal mögött felállított, gyászlepellel bevont szószékre gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter lé-, pett ós mondott utolsó Isten hozzád-ot a nagy halottnak, - A magyar királyi kormány nevében teszem le Rákosi Jenő koporsójára a kormány koszorúját* Rákosi Jenőnek a legnagyobb megtiszteltetés jutott osztályrészéül, mert Íme az egész magyar nemzet boritja ravatalára a hárcmszinü trikolort. Elérvén a patriarchák korát, csendesen távozott el körünkből . - Ha egy aggastyán távozik, akkor belenyugszunk a sors végzésébe, mert a természet rendje az, hogy ha kiégett az olaj a mécsesből, akkor utol*sot lobban- a láng .De Rákcsi Jt;no e tekint étben is kivételes helyzetet élve zett* '^elsziv^dott a nemzet meggyőződésébe az a tudat, hogy a Gondviselés az emberi élet határán tul meghagyta ot körünkben, hegy súlyos helyzetbe jutott hazánk sorsának könnyítésén s megjavításán tüneményes tehetségevei tobább dolgozhasson. -Nála tehát nem túriunk megnyugodni abban, ami egy egyszerű embernél oly természetes^ hogy elköltözött közülünk, hanem azt kérdezzük: miért, miért. - I lért nem maradhatott itt közöttünk tovább ?-Küzdve ebben a fájdalmas országban a nagy magyar eszményekért és ar. magyar igazságért. A r.:a-» gyár ugarnak nagy feltörője volt ö, gondolataival mélyen szántott és eszméjének bokezü magvetője volt. - A monumentális' publicisztikának volt a képviseltje és a nagy tra-w dioió Kossuth Lojóstól kezdve Kemény Zsigmondon át Rákosi Jenőhöz vezetettj 3 csodálatos a kapcsolat a magyar nemzeti Géniusz és a magyar nyelv között, Amikor o olyan tisztán, világosan, mikor olyan magyarosan irta es beszélte ezt a mi csodalatos nyelvünket, akkor nemcsak nyelvtani és stilisztikai remekmüveket alkotott, hanem kifejezését adta annak a belsc^capcsolatnak is, amelylyel.az o szelleme a magyar lélek nseaed^i^gnyllatkozasaival állott. Es az a nagy belső kapcsolata a magyar leiekkel,magyarázza meg azt, hogy megnyilat-. kozásaira mindig felfigyelt a nemzet. Eszménye a magyar nagyság volt. Amikor megvolt még Nagy-Magyarorszag, azzal nem érte be, 6 harmi.icmillio magyarról ál modezott, és amikor kicsi lett az ország, amikor az igazságtalan balsors kicsi vé tette, nem osett kétségbe, hanem acel-ököllel dörömbölt a trianoni börtön ajtaján s mi hallgattunk szavára ós o minőig buzdított hennánkét. - Az az ut, amelyen klvisszük, a magyar Pere Lachaise, a magyar via triumfálissá alakul át, ahova kisere e llk a magyar fov_.ros nepe,amely, hogy maf\ gyar^rá lett, aibbaji Rákosi Jenőnek nagyrésze volt, eszmeivel hozzájárult e * varos nagyságának kialakításához. - Kivisszük a kepepesi temetőbe, amelynek földjében porladozik Y Batthyányi, Deák és Kossuth, Vörösmarty és Arany és ahol annyi jűmagyar aluszi sza örök almát, Hamvai ezeknek a poraival vegyül össze. A természettudósok hirdetik a fizikai erok fennmaradásának törvényét s mi a szellemi ;. tudás emberei hiszünk a szellemi ós erkölcsi erők fennmaradásának törvényéten, / Folytatása következik. /
