Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-11 [004]

/ 'Rákosi Jenő temetése. Folytatás 2, / - Szent meggyőződésünk,hogy azok az eszmék,amelyek Rákosi Jenő egy hosszú életen át olyan magyar leiekkel és annyi meggyőződéssel hirdetett, hogy azok az eszmék és energiáik hatnak tovább ebben a nemzetben. De a munka nemes fanatikusa csak ak'kor alhat nyugodtan, ha mi, akik ittmar ad tünk megfogadjuk, hogy alávetjük magunkat az erkölcsi erők fennmaradása törvényének, és azokért az eszmékért ,amelyek Őt hevítették, dolgozunk tovább, szóval, tollal és tettekkel. Ezi: fogadjuk meg a ravatalnál árban a tudatban, hogy békességben nyugszol a magyar földben* R i p k a Ferenc főpolgármester a főváros nevében búcsúztatta el Rákosi Jenőt, - A főváros és Rákosi Jenő együtt indult el a nagy fejlődés utján az ismeretlenségből és Budapest hálát ad a Gondviselésnek, hogy Rákosi Jenő szavaival megtermékenyítette ezer és ezer polgár szivét, akik írásai nyomán mind a magyar főváros naggyátételén dolgoztak* Ugy maradt köztünk Rc.kosi Jenő, mint erdöirtáskor a hagyás-fa, azért, hogy a fiatal fákat megvédelmezze a vtharokka szemben, Budapest .hálát ad a Gondviselésnek, hogy nekünk adta a magyar hit :élesztőjét, a mult hitvallojat és a jövő profétáj át,akinek a ravatalára leteszi az emlékezés koszorúját. Bal o g h Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia nevében búcsúztat ta Rákosi Jenőt,akinek mint mondta, a ravatalánál fájdalmas bucsut veszünk irodalmunk egyik fénykorától ,amelynek Rákos 1, mint Kemény Zsigmond munkatársa az utolsó munkása volt, M árkus Miksa a Magyar Újságírók Országos Nyugdíjintézete, az Otthon Kör, a Magyar Újságírók Egyesülete és az Újságírók Szanatóriuma ós Kórházegyesülete nevében búcsúzott el Rákosi Jenőtől. - Sokan siratják Rákosi Jenőt, de senkinek sem keservesebb az ö halála, mint a magyar újságíró rendnek, Rákosi Jenő fiai az újságírók- kínnal keservesen kiáltják világgá : lehullott a mi fejünk koronája, - Q* volt az, amikor a nemzet Trianon után kábultságba esett, meg fújta a magyar újságíró kuructrombitaját és cselekedetre hivta fel az egész nemzetet. 0 mondta} forgassátok keményen a pennát , ne sírjunk és ne vigadjunk addig, amig a velünk történt igazságtalanságot meg nem toroljuk. És amig Kassa, Kolozsvár, Arad ésrozsony ujbol a miénk nem lesz, Es mintha a koporsóból szólna ; . Örökségül hagyom nektek magyar ujságirök, a Magyarországért való küzdelmet,amelyet egy egész eletén át folytattam, de amely nincs egy emberi élethez kötve. Rátok hagyom örökül a •Nagy-Magyarországért való küzdelmet. Nekem nem adatott meg, hogy meglássam a magyar nap diadalmas felkelésének sugarát, de porladó szivem le meg fog dobbanni, ha diadalmasan fogjátok ünnepelni ezt a napot 4 Es én addig köztetek maradok, mert nincs halál, csak per, ami perrá lenni késztet. En veletek leszek küzdelmetekben és győzelmetekben* - Mester 1 Örökségedet elfogadjuk ós ugy áldjon, verjen a sors keze bennünket,mint ahogy ezt a fogadalmunkat megtartjuk. Hegedűs L°ránt, a Festi Hirlap nevében mondott költői lendületű búcsúztatót a magyar betű nagy fejedelmónek,majd dr, P e t h ő Ernő 4. főorvos tolmácsolta . ' j Rákosi Jenő szülőfalujánakfmegemlékezését. L uk á c s György v.b.t.t., a RelPiziós Liga koszorúját helyezte el a ravatalon gyászbeszéd kíséreteién, majd 0 s a j t h a y ^erenc dr» a Budapesti Hirlap szerkesztője beszélt. - Az a sejtelmem - mondotta - hogy Rákosi Jenő egy jobb hazába költözött, de onnan fentről mindent meghall és meglát,belelát szivünk legmélyebb rejtekébe is. De ctt csak hódolatot, tiszta'emlékezést ős szeretetet talál. Ez a koporsó egy egész világot rejt magában, Rákosi J^nó tanúja volt a nagymagyar újjászületésnek es Magyarország leggyászosabb bukásának. De a nemzeti -v katasztrófából legnagyobb kincsünket, az önbizalmunkat o mentette ki, ezért \ állja körül az egész nemzet R kesl ravatalát, L Fodor ^szká?; a Zsófia Szanatórium igazgatója, 3 z ás z' U Károly, Havas István, a Petőfi Társaság tagja

r R a d o Antal, a Magyar Fen Klub képviselője, Nagy Adorján, a Nemzeti Színház beteg igazgatójának nevében,S z 1 1 á g y i Artúr Kéroly,G e r 1 ó c z y Zsigmond és S ü m e g 1 / Folytatása következik. / f J<^<LoU^z^q^