Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-07 [004]

</s> -tr. /v, POLITIKA-, /folytatás./ / r e s t h y Pál hálás szavakkal köszönte meg a pártnak Iránta kifejezett rokonszenvét és bizalmát, - Jellememnek alapvonása, - mondotta többek között - a hűség és a becsület. Teljes életemben hü voltam azokhoz az elvekhez, amelyekhez elköteleztem magam és ahhoz a vezérhez, akihez szegődtem. A párt elnöknek elsősorban az a felad ata, hegy tömören tartsa pártot a küzdelemre, a közéleti munkára, de feladata az Is, hogy a pártot szeretetben és ragaszkodásban összetartsa. Szivem vágya, hogy a párthelyiséget igazán a párt otthonává tegyem, hogy a testvéri szeretet köteléke tartsa össze e párt minden tagját. Erre kérem mindannyiotok támogatását, s poharam arra üritem, hogy együttműködésünk eredménye az orszá- boldogulására mielőbb bekövetkezzék. 0 s á k Károly mendett ezután pohárköszöntőt Z s I t v a y Tibor igazságügyminisztérre, Hangsúlyozta , hogy a háború és aforradalmak után nemcsak a társadalmi és a gazdasági egyensúly szokott felbomlanl, hanem élhomályosad, nak az eszmények is. Elsősorban kérlelhetetlen törvényszerűség szerint az igazság és igazságosság eszménye homályosul el és hosszú idők kellenek ahhoz, amig a lelkek frrradalmosltása elcsitul. Szinte csodaszámba megy, hogy a mi Eis országunk aránylag rövid idő alatt tudott szakítani a forradalmak termékeivel, s ma már újra ragyog az az elv, hogy: Justitia est repnrrum fundamentum. Most azok munkája következik, akik a jogeszmének uralmát . karjék visszaállítani, akik nemcsak gazdaságilag, de lelkiekben is konszolidálni akarják az országot. Az igazságügyminiszteri székeb oly férfiú került, aki közéleti szereplésével bebizonyította, hogy nemesen és előkelően gondolkozó igazi jogász, ipa zi férfiú és rá szel ált mindenki' szeretetére. Z s i t v a y Tibor igazságügyminiszter azzal kezdette válaszát, hogy néki tulajdonképpen újra be kell mutatkoznia a pártnak. - Ót évvel ezelőtt - mondotta - búcsúztam a pártélettől, s nyugodt lélekkel merem mond ani, becsülettel megálltam azt a fogadásomat, hogy a Ház elnöki székében nem ismerek pártszempentokat, Őszinte ember vagyok. Az elmúlt időkben nagyon sokban egyetértettem abban, ami történt, de voltak esetek, amikrr ha pártnak harcos tagja lettem volna, a kritika szavát hallattam volna, de soha nem ingott meg a hitem abban, hogy a nemzetnek az Isten olyan vezért adott, akin egészen biztosan elviszi az Ígéret földjére, i>zt, hogy én valóban teljes mértékben egyetértek Bethlen István politikájával, mutatja az az egyszerű tény, hogy a magam teljes erejét és szerény tehetségemet lelkem minden szándékával és a felelőssé- érzet teljes tudatával rendelkezésére bocsátottam a kormánynak, mert az a meggyőződésem, hegy ennek az országnak a sorsát mindenkinek ott kell szolgálnia, ahová Pethlen István, a hivatott vezér állítja, - Az igazság valami oly fenséges dolog, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha a porban csúszkáló emberek oly nehezen ismerik meg. Azok közé a különleges dolr>k közé tartozik, mint a szeretet, mely osztva, gyarapodik. Hol van hát az igazság? Az igazság szinte Istenség, tehát mindenütt ott kellene lennie, Mi azonban az igazsárról csak álmodozunk, megismerkedni, csak igazsá"ekkal tudunk. Az igazságok megismerése adja az ember legnagyobb kínosét a meggyőződést és én kijelentem, hogy a•meggyőződés teljes erejével kívánom szol álni Pethlen István politikáját, mint e pártnak közkatonája. - Valóban nagy szükségem van a párt támogatására, mert az élet dörömböl, a ma, amikor az igazsár szol altatás terén eljutottunk odáig,hogy a jogrend helyreállott, refrrmekat követel, Ha végigtekintek az igazságszolgáltatás terén, megdöbbenve látom, hogy nemcsak a jo?kereső közensé' , hanem a bíróság és az ügyvédi kar is követeli a reformokat, ugy látom tehet hogy harcnak megyek eléje, mert ha ennyi tényező követel valami ujat, lehetetlen hogy mindegyik ugyanazt, ugyanúgy követelje. Nem a fehérasztalnál van annak a helye, hogy programmot adjak, a költségvetési vitánál, amely nincs messze, meg fórok felelni ennek a feladatnak. Megnyugtathatok mindenkit, hogy azzal a konzervatív gondolkozással és nyúlok minden reformhoz, amely tradíció, és kötelességem. - Amikor első utam az igazségügymlnisztérium épületéhez vezetett, különös kép vonult el szemem előtt. Átéreztem, hogy a.z igazséadigyminiszterl székben Deák Ferenc és Horvát . Boldizsár ült. S amik,r erre gondoltam,eszemül "•• ' - •• /folyt, köv./