Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-18 [002]
KIOSZTOTTÁK A BAUMGAF.TEN-FÉLE IRODALI.il ALAPÍTVÁNY 1929.É\ r I ÉVDÍJAIT . A Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány pénteken este a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében emlékünnepet tartott,amelyen kőzetették, hegy kik részesültek az alapítvány ezévi évdijában. Az ünnepségen Steineck'er István dr., miniszteri tanácsos, 1 közalapítványi ügyigazgató elnökölt. > . Az emlékülést Babits Mihály, az alapítvány irodalmi kurátora nyitotta meg,aki beszédében kifejtette, hogy Baumgarten Ferenc végrendelete nem pillanatnyi hangulat, vagy véletlen ötlet müve volt, hanem hosszú évek titkon érlelt terve,amelyben két tényező működött döntő hatással. Baumgartennek egyrészt régiidőktől fogva szivügye volt az irodalom és a magyar kultúra szükségleteinek megértő istápolása. Elgondolása, amely jelleme mélyén gyökerező hajlandóság volt*, azt a célt kívánta megvalósítani, hogy az irodalmat és a kultúrát valamilyen módon v-segitségben kell részesíteni .Felfogása szerint a magyar kultúra és az irodalom sohasem a szellemi erők közrernunkalásénak volt hiányában, hanem—az egész magyar kultúrtörténeten kereszt él—az anyagi eszközök hiányát sínylette meg, és sinyli napjainkban méginkább, mint valaha. * Előadása további részében Babi t s Mihály beszámolt a kuratórium munkásságéról. Elősorolta azokat a nézőpontokat és elveket,amelyek szerint a gondnokság az alapítvány jövedelmeinek felosztásáról döntött. A jövedelem egyik részét arra tartották fenn, hogy beteg, vagy sürgős szükséget szenvedő, érdemes iróken segíteni tudjanak. Nem hagyták azonban figyelmen kivül azt a körülményt,hogy az alapitónak nem karitativ természetű, hanem irodalmi jellegű alapítvány lebegett Szeme előtt,és igy az igazi felédet nem ai nyira irok, mint inkább a magyar irodalom érdekeinek anyagi szolgálásaMegemlítette fejtegései során Babits Mihály, hogy az alapítvány jövedelmeinek felosztása bizonnyára mindenkor kritikának lesz alávetve, mert minden krlti-tcusnak jogában áll bizonyos szempontbél birálni. Szemben ezzel : az alapítvány kuratóriumának .soha sincs joga, csupán ^izonyos szempont szerint Ítélni. Az ala itvány nem igazodhatík a népszerűség csillogó.fénye után,hanem - az alapító nemes intenciói szerint - csak olyan Írók felé fordíthatja tekintetét,akiknek nemes és magas irodalmi céljaik •vannak és akik magasratörő szárnyalásukban esetleg el is kerülték a földi siker útját. Babits azzal fejezte be megnyitóbeszédét, hogy meleg köszönetet mondott mindazoknak,akik a kuratoriumot nehéz munkájában segítették, és akik hozzájárultak ahhoz, hogy' a gondnokság a nemes feladat teljesítése közben felmerült akadályokat leküzdhesse. Babits Mihály nemesveretü beszédét nagy taps ós lelkes éljenzés fogadta . Az ünnep második felolvasója: Schöpflin Aladár- volt, aki Baum- I gai-ten Ferencről mesterien megirt tanulmányát olvasta fel.Élethű vonások kai rajzolta meg a nagy alapitó irói és közéleti egyéniségét. Schöpflin magasszinvonalu tanulmánya mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét.A közönség lelkes tapssal honorálta Schüpflint felolvasásáért. Farkas Zoltán lépett ezután az előadói emelvényre és magvas tanulmányban ismertette Baumgartennék a Neue Rundschau-ban 1918-ban megjelentegyik tanulmányát.Baumgarten értekezésének cimej amellyel a berlini folyóiratban megjelent :" A XIX. század regénye". Farkas Zoltán a maga fordításában interpretálta Baumgarten tanulmányának bevezetését,amely a XIX.század egyéni jellemrajza; majd felolvasta a tanulmány befejező részét, amely * * Dosztojevszkij, müveinek méltatásával foglalkozik. y BeiejeZŐül az emlékülés elnöke kihirdette az alaoitvány jutalmazottainak névsorát.Az alapítvány 1929.-iki évdijaiban a következő magyar irók ?! részesültek: -i Schöpflin Aladár, K árpát! Aurél, Farkas Zoltán, / 'f svát Ernő,S z i n i Gyula, Tersánszky Józsi Jenő, Tamási / Aron,E r d é 1 y 1 József, J u h á s z Gyula és E 1 e k Artúr. /E XT/E.
