Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-18 [002]

UJ LEPKEFAJT FEDEZTEK FEL MAGYARORSZÁGON. Pénteken este tartotta a Magyar Rovartani Társaság a Nemzeti Múzeum állattárának könyvtártermében ülését. Az ülést, amelyen számosan jelentok meg, 0 s i k i Ernő elnök vezette. K a d «,c s a Gyula dr. titkér tartott érdekes előadást egy uj lepkéről, az azíitlaa-molyr ól, amely Magyarország lepke-faunájában még nem fordult elo. A közelmúltban hozták be Hollandiából azáleákkal együtt, amelyeknek veszedelmes pusztítója. Rzután Kovács Zoltán dr..«lvasta fel tanulmányát egy ritkán előforduló lepkéről, az ergane-ról. Végül 0 s i k i Ernő elnök felolvasta Diószegi Lajoe értekezését, amelyben néhány értékes adattal egésziti ki Boros jenu és B.lcésgyula fauna ját ./EOT/CS . NYOLC EFIE'EYTLÍZ VOLT A FŐVÁROSBAN PÉNTEKEN DÉLUTÁN . Pont elén délután a fővárosban egymásután nyolc helyen támadt kéménytüz. Igy kéménytüzet jeleztek a IV., Semmelweiss utca 7,. a III.,Szentlélek tér 5, a II.,Kapi utca 12., az I., Mészáros utca 12, a VIII., Luther utca 1., az V., Lipót korút 21, a IX., Rákos utca 1 és a VII.,Garay tér 18 számú házakból, vagyif a VI. es X. kerület kivételével a főváros összes közigazgatási kerületeiből. A kéménytüzeket a nyomban kivonuló tüzőrségek rövid ido alatt el oltották. /MOT/M. ' J^TDTÜZRIÁDAIiOi.i VOLT PENTL='EN A LUJZA UTCA EGYIK . ELHÍZÁSAI . . Pénteker a Lujza utca 6 számú házból jelentetted- a központi tüzérségnek, hogy a háromemeletes bérpalota tetőzete lángokban áll. A veszedelme snek Ígérkező tüzhoz a VIII. kerületi ós központi tüzérség vonult ki szerkocsikkal, tolólétrákkal és két fecskendővel. A helyszínére érkezve csakhamar megállapítottuk, hogy a bejelentés túlzott vlt, mert mindössze az egyik kéményből kipattanó szikrátol fogott tüzet a padlás e^yik gerendája. A gerendát űzet percek alatt eloltották./MOT/M . . GLATZ OSZKAP ELŐADÁST TARTOTT A LliTEBUT MŰVÉSZETRŐL* « A Magyar Kulturszövetség pénteken tartotta második .ulturestjét'az Sri Kaszinó nagytermében. Az estet R i t o ó k Emma szav .1 vezették be, ami után A s c h e r uszkár, Kő s z e g h y n é- Usz Irén és V e r z se • n y i Margit adtak elő szav;.latokat,ma jd G 1 a t z Oszkár tartotta meg előadását a modern művészetről. Előadását Ligeti Pál ama megállapításával kezdte, hogy bíz»$yos törvényszerűségek vannak a művészet fejlődése és átalakulása folyamatában. Ezek szerint a törvényszerűségek szerint minden kultúra hár önrészre osztha to: az építészeti, szobrász-és festő - kultúrára*,Az első korszakban bizonyos szelíd kötöttségű szellem uralhodlk, a szobrász-korban lép fel a szabadság utáni vágyakozás, mig a harmadik korszakban, a fest6-kultúrában a szabadság utáni vágyakozás szabadossággá, az önző erdekek tobzódásává váll: Ez a borulási szellem,amely leginkább a festészetben tud felszínre jutni,teremte tto meg a modern művészet legkülönbözőbb irányait,amelyek'. :-. azonban épp ugy gyökereznek a kor szellemében,mint az előbbi művészeti liányok. A művészek a legfinomabb megérző! a kuí turhangulat«knak s épp s modern művészeti irányok engednek következtetni arra, hogy uj kultúra küszöbén állunk amely egy építészeti konszolidációval kezdődik.Például a kubisták tisztára az építészeti szellem előfutár jai.Az építészeti korral p--< razamosan áll be majd a festő-konszolidáció,amely a féktelen seggel szemben megint visszatér szigoruar a rabhoz,a formahoz.Es az uj művészet az építészeti szellemnek megfelelőé... . >..- általánosan érthetővé válik. /I.IOT/S.