Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-29 [002]

ZU ERDÉLYI PER /folytatás 3.kiadáshoz/ A személyzet, amely kI és bejárkált. Hálás elismerés illeti a biróságc t,hogy mindent megtett a tekintetben, hogy eaekx a tanUk valamennyien jöjjenek el és személyesen is valljanak.Sajnos ez nem történhetett meg. Ki irt* és ki irattá ezt a levelet? Ha van valahol cui prodest, akkor ottvan,ahol a pénz forog szób an.Kinek van haszna, hogy elitélgég a vádlottat? Tessék csak ezt ememezni.Akik aznap érkeznek,amikor a névtelen levél irűi, akik érintkeznek a szálló személyzetevei.Hogy nincs bizonyíték? Hiszen itt minden csak következtetéseken épül fel.Ebben az^irányban is kérek tehát következtetést, egy kis meggondolást. Ha a n évtelen levélért érdemes volt mozgásba hozni egy egész apparátust, ha érdemes volt birónak és orvosoknak megváltoztatni eredeti véleményüket,akkor érdemes kik irtatni azt is, hogy ki irta a levelet és ismétlen, ki irattá a levelet? Itt indult meg a lavina, itt kezdődik az a tömeghangulat, amelyről a pör során már annyiszor volt szó. /Ma. A védő a továbbiakban a májusi mérgezés körülményiéit ismertette és részletesen analizálta a bizonyítási anyagot és arra a konklúzióra jutott, hogy semmiféle pozitívummal és perrendszerü bizonyítékkal nincs alátámaszl va, hogy Forgács Anna májusban veronáimérgezést szenvedett ésnemcsak bizonyítva nincs, hogy a feltételezett mérgezésnek Erdélyi Béla a tettese, hanem az adatok egyenesen kizárják ezt. A Forgács Anna és Erdélyi Béla között lezajló jeleneteket veréseket és incidenseket nem lehet másképen magyarázni,csak ugy, hogy ezt két fiatal, féktelen és szerelmes embernek a küzdelme egymással, közeledés és távolodás, szelem és harag, de mindig élet és nem halál. Az elnök itt szünetet renddt el. /M./ Szünet után Gál Jenő folytatta védőbeszédét.Hangoztatta,hogy a milstatti események képezik a bünper azon részét,amely a jogtudósok legnagyobb érdeklődését váltja ki.Néhány szóval jellemezte Millstattot,mint csendes szórakozó és pihenőhelyet,ahol Forgács Anna már régóta ismerős volt és rámutatott arra,nem áll az,mint hogyha Erdélyi beszélte volna rá Forgács Annát^ hogy oda menjenek,mert az Forgács Anna akarata volt^ftmnnriataimiii Ott ser valto* zott a helyzet,folyt a régi élet Millstattban is és megállapítható,hogy nen komoly volt a zsörtölődés,sőt a tettlegesség sem közöttük.A mai kor jellemzésére tért ki ezután néhány szóval a védő,idézve egy fiatal magyar iró örvény cimü könyvéből,aki az ebben a korban élő emberek lelki analízisét frappáns szavakkal rajzolja meg.Részletesen rátér azután Erdélyiek ottartózkodásának krmr. kiemelkedő eseményeidre és hosszasan foglalkozott Forgács Anna lezuhanásénak körülményeivel is,kiemelve azt a már ismert részletet,hogy Forgács Anna nem tudott tökéletesen németül,s ezzel magyarázható,hogy kezdetben olyan kijelentést tett,amelyet, egyesek félreértettek és gyorsan terjesztettek tovább./.Ea./ /folytatás.következik,/ ---KÉNYSZEREGYESSÉGI ÜGYEK. A királyi törvényszék a Türichter Rudolf kötött, és szövöttáru készitő iparos , valamint Türichter Rudolfné,született Hajdú Erzsébet budapesti /Grassalkovich-ucca 22/ lakosok ellen ma megindította a csodönkivüli kényszeregyességi e" járást. Vagyonfelügyelő Bársony István dr. ügyvéd, követelések bejelentése február 19_ig az OHE. központjánál. - A Spitzer Vilmos Utódai, Weinberger és Biró budapesti /Ferenc József-rakpart 6-7,/ bej. cég és ennek tagjai ellen indított kényszeregyességi Ügyben a királyi törvényszék jóváhagyta az adós és a hitelezők között létrejött egyességet és a vagyonfelügyelő diját az eljárás befejeztével 276 pengőben alapította meg. - A Szabó Simon /Király-ucca 27/ budapesti cég elleni kényszeregyes ségi ügyben Kunszt Győző dr, törvényszéki biró szobájában /Alkotmány-ucca 14. III./ március 14-én délelőtt fél lo órakor uj tárgyalás lesz. /MOT/ —ZU ERDÉLYI PER /folytatás/ Elismeri a védő, hogy a szakértő Minich professzor többet tud nálánál ós jobb orvos, mint ő, de azért fentartja saját véleményét a zsirembó1 iáról, -zt magyarázza hosszasan ós ismét felemlíti a bonc jegyzőkönyv S4x hxn harmincnégy hiányát. Az összes tanúvallomásokat felhasználva, foglalkozik a millstat ti betegség kortörténetével és igyekszik az egyes vádpontokat megcáfolni. Igy többek között elmondta, Ihogy a millstet ti bár nem is volt bér, a ker déses estén a tánc nem is volt tánc, csak egy kötelező forduló, Erdélyi csak egy menüettet járt el ott. Áttér e zután a kritikus órára. A halál napján délelőtt 11 órakor beszélt Erdélyi az ajtón keresztül még Gáldyval. Utána a szobalány takarított és vallomása szerint elhagyta a szobát, Erdélyi pedig felöl tözött es elment. De ez a szobalány elmenni sem nem látta,sem nem hallotta foly/t.kíöv. // O