Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-09 [001]

Klubban . / Grof Klebelsberg Kuno előadása a e ^ Nemzeti- • > . « / / Folytatás 2. / - Ami az alsóbb rétegek helyzetét illeti, azt hiszem, mi magyarok na­gyon elhibáznánk szooiáLiWJ , gazdasági ós kulturális politikánkat egyaránt* ha a jövő fejlődésében á fizikai munkának kívánnánk nagy szerepet juttatni. Amikor Berlinben jártam, az Állami Kutatóintézetben beszélgettem Héberrel, a nagy vegyésszel, aki jelenleg a c. éppf--•lyós tüzelőanyagok kérdésével fog­lalkozik, mert, mint mondotta, a bányászok sorsából azt a meggyőződést merí­tettem, hpgy minden bányász-apa elrettenti a fiát attól, hogy bányamunkás le­gyen és eljöhet rövidesen az idő, amikor nem akadnak olyanok, akik a sötét tárnába alászállnak. Németország közgazdasága tehát, ha nem akar krizisbe ke­rülni, rövidesen meg kell, hogy oldja a cseppfolyós tüzelőanyag kérdését. - A mezőgazdaság is gépekkel dolgoztat és hiába mondjuk, hogy jobb sze­retjük látni a hatökrös fogatot, hogy jobb szeretjük a dalt, azflk, alcik versenytársaink, már nem igy termelnek és tisztán emberi munkára támaszkodva nem tudunk versenyezni olyanokkal, akik az emberi erőt gépekkel hatványozzák meg és lemaradunk a versenyben, ha termelési költsége­inket nem tudjuk olcsóbbá tenni. Ha nem volnék optimista ember, megdöbbente­ne az a tudat, hogy sokan azt hiszik nálunk, hogy az Óceán egy szigetén é­lünk, ahelyett, hogy látnák, hogy a világ gazdasági versenyének kellős köze­pébe kerültünk és a Toldi, vagy a KinlFsy erejére támaszkodva nem lehet versenyezni a vilá fo nemzeteivel, amelyek a gépek •• erejének billió lóerejét állítják szolgálatukba. Ha a kultúránkat arra állitjuk be, hogy testi mun­kát végezd tömegeket akarunk nevelni, akkor a jövő generáció joggál kérdez­heti meg tőlünk, hogy ki volt az a rövidlátó ember, aki nem mondta meg fin­nek a nemzetnek, hogy a világ fejlődése hova tendál és hog?/ ki volt az a miniszter aki nem ennek- megfelelően állította be Magyarország kultúrpoliti­káját. T - Ne adjuk oda tehát magunkat annak a felfogásnak, hogy a kisebb tu­dásnak kell megtartani tömegeinkert, mert a jövőben nem a béres, hanem a gé­pész lesz az, aki a mezőgazdaságban döntőszerepet játszik. / Ugy van ! Ugy van 1/ Az elmúlt századokban az volt a müveit ember, aki Horácot szavalta, vagy Tacitusból és ^ergiliusból idézett, a romanticizmus korszaka a maga regónyess égével a gyakorlati élet iránt úgyszólván undcrt teremtett, de ma már a természettudományok léptek előtérbe ós nem becsülik nagyra a görög és latin tanítási rendszereket, amelyekben több a kivétel, mint a szabály, ha­nem a matematikát helyetek előtérbe , ahol nincs kivétel, valamint a fizi­kát és a kémiát helyezték az első sorba. Ezekben a tudományokban is éleződ­nek az elmék / Ugy van ! Ugy van 1 /.A természettudományi kaltura felé ha­lad az emberiség és ebben a kultúrában sinc3 kisebb eszmeiség, mint az iro­dalmiban. Az ideálizmus^em-/^ humanisztikus stúdiumoknak az egyeduralmában, hanem a' természettudományokban is fel lehet lelni. És a természettudományok végén ott van a technika,amely megerősít bennünket a létért való küzdelem ­ben. - Nemrégen a Műegyetemen láttam, hogy a természettudományi alapból do­tált egyik laboratóriumban sikerült a mi barnaszenünket cseppfolyósítani. 3 ebből a cseppfolyóssá tett barnaszénből tökéletes benzint* és gépolajat le­het gyártani. Micsoda nyereséget jelent ez a magyar közgazdaságnak. Szarvasi professzor kis< rletei, illetve eredményei szintén óriási i elentös ógüek .Rá­jött arra, hogy az északi országokban, ahol rövidebb a tavasz, a nyár és az Ősz, mint nálunk, ugyanúgy termelnek,mint itthon és ennek az oka eb ban rejlib hogy ott hosszabbak a napok és Szarvasit arra vitték rá kisérletei, hogy villanyvilágítással kell megvilágítani a mezőket s akkor nálunk is korábban érnek meg a termények. A technikai kultúra kérdései tehát a legszorosabb kapcsolatban vannak a megélhetési kérdésekkel és a magyar nemzet jövő pros­peritásával . - Csak az a kérdés, lehet-e egy olyan kis országban számottevő önál­' lő kultúrpolitikát folytatni. És itt nem filozofálok, hanem megint történelmi példákra hivatkozom.Éppen a kisállamok nyújtották a 'legfőbb javakat az em­beriségnek. Az ókorban Athén nem volt nagy állam és ott születtek a leg­-\ nagyobb gondolkodók és művészek. / / Folytatása következik. / ^ .

Next

/
Thumbnails
Contents