Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-09 [001]

/ Gróf Klebelsberg Kunó előadása a ' Nemzeti Klubban. / / Folytatás 3»/ -3 .»a nagy római birodalom rabszolgájává tehette Athént, de a görög rabszolgákkal neveltette fiait , de a házait görög szobrászok és művészek alkotásaival díszítette* - A renaissance idején a kis olasz város-közösségek teremtettek csodákat. Firenzében született Lionardo da Vinci és Michelangelo,-Ferrarában énekelt és teremtette meg az uj hőskölteményt Arlosto és Tasso, Mantovában született a modern olasz zene és az nperajés a világ legnagyobb festőiskolája Velencében fejlődött ki a XVI -> százan végé, Kis államok voltak a kultúra fókuszai s később a kis német fejedelmek udvaraiba menekültek a múzsák. Nem Nagy Frigyes Berlinjében született a német költészet,hanem Kari August Welmar-jéban irt Geöthe és Schiller és a Wltte^sbachok művészi érzéke avatta kulturális gócponttá udvarukat. Kis eszközökkel nagy eredményeket lehet el érni,mert mioe kerül Szarvasi, vagy Vargha professzor laboratóriumi kutatc sa azokhoz az óriási eredményekhez képest'-, amelyek kísérleteik nyomán fakad nak. A szellem ereje korlátlan és ha mi ebben bizunk és nem osztozunk a modern pesszimizmusban, amelyet a dekadens kultúrák szemlélete vallott ki az emberekből, akkor mi a hagyományos utakon járunk. Mikor volt Magyarország súlyosabb helyzetben, mint Kazinczy idejében ? Mit kellett akkor kínlódnia egy költőnek, amíg kötete nyomdafestéket láthatott, - Es mégis, nem az osztrák hatalom brutális germanlzáló törekvése lett a győztes, hanem a nemzeti irányzat, még a vagyonos emberek közönyével szemben Is. Tettes beállitás Széchenyit ugy emlegetni, mintha Fallas Athene-ként ugrott volna ki a magyar történelemből.Mert igenis, Kazinczynak és társainak a szellemi reformja tette lehetővé az ő politikai reformját ós ha a lelkekben nem leht volna meg a renaissance és ha a költők és művészek nem csináltak volna reformkorszakot, kérdés, hogy a politikusok meg tudták volna-e azt teremteni, - 49-ben, az összeomlásban minden szétmállott. Költők megörültek, nem tudtak irni, de egy - két év múlva újból kezükbe vették a tollat ős ébr esztgetni kezdték a nemzetet és az ő munkájuk nyomán tudott Eötvös, és Tre- fort nagyokat alkotni. És vájjon mi most, Trianon után képtelenek volnánk erre a lángoló nagy hitre? Nem ettől kell-e várni belsó megújhodásunkat piszén minden megújhodás a szellemtől indul ki és ettől várhatjuk külpolitikai sorsunk jobbrafordulását is, - Olvastátok ma, kedves Barátaim azt a nyilatkozatot, amelyet Mussolini tett egy amerikai újságíró előtt és amelyben Mussolini megállapítja, hogy revízióra van szükség,mert nem lehet mai helyzetében hagyni Európának egyik legműveltebb nemzetét. Ha van nagy érv arra, hogy a tőlünk elszakított területeket nem lehet idegen kézen hagyni, ott van az, h*>gy ezeknek a területeknek az idegen kézen való hagyása egyben .^^^M^tse^^W^G^n^^^ jelenti. Mert csak az olyan politika jelent előbbremenetert^^amely emeG-kedést jelent kultúrában, , De ha azt látia a világ, hogy, azokon a gterületokefe, amelyeket elvettek tolunk, a kultúra alabbhanyatllk, latjak az igazolását ' annak, hogy a békék nem feleltek meg az emberiség géniuszának és haladásánál Itt van a meg .okolása ennek , hogy nem szabad odaadnunk magunkat a kultúra pesszimisztikus megítélésének. F'el kell újítani a lelkünkben a K

a

zinczyak, a Kisfaludy Károlyok, a Vörösmartyak, az Eötvösök és a Tre fortok hatalmas , idealizmusát és bele kell lehelni ' - ' . , * • „ ti' nagy és örök eszményképeinknek a magyar művelődésbe vetett törhetetlen hitét. Lelkes éljenzés és taps fogadta a kultuszminiszter lendületes beszédét, melyért Be r n á t -^stvén mondott köszönetet,ma jd R a k o v 7 s z k y Iván szólalt fel s állapította meg, hogy a táesadalomtudományok tétele szerint az ellentétek épp ugy, mint a fizikában, vonzzák egymást s kultúra és nyomorúság ezért tudnak találkozni,, A szellemi erő megkétszerezi n a nyomorúságban levők helyzetét és az Idealizmus a társadalomnak az a fehér versejtje,amely a beléje ömlő fertőzőanyagokat megsemmisíti. Szavai végén a jelenlévők általános helyeslése mellett állapította meg, hogy gróf Klebelsberg Kunó az első kultuszminiszter,aki nemcsak könyvműveltséget, hanem lelki műveltséget is igyekszik adni nemzetének, /MOT/O'.