Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1984-1985 (1-a-76)

1984. november 22. / Egyetemi Tanács ülés - Az Oktatásról szóló törvénytervezet - Javaslat a Múzeumi és Közgyűjteményi Tárgyrestaurátor szak oktatási idejének felemelésére, a képzés programjára, tantervi irányelveire, a szakosodásra, az oklevél szövegére - Szabályzat a díszoklevélről2 - Egyebek

ч

Tv 27 •§ /2/ "Az irányítás részletes szabályait в linisztertnnács állrptje meg." Es ев el pelveket ki állapítja meg? A törvénytől elvárt "tiszte beszéd" tegye egyértelművé, azaz mondja ki, amennyiben ее ne egyetemi autonómia megszüntetését jelenti. A kérdés felmerülését alátámasztja p folytatólag, a Vrh 6.§./2/ és г 7.§

/1/, /2/ számos alpontjában felsorolt minisztériumi irányitáei ér ellen rzési jog részletező kiterjesztése в felsőoktatási intéznények valamennyi - oktatói, tudományos, testületi - működésének területére. DEi milyen szakmai kompétencie biztosítékával dönt ß minisztériumi apparátus az egyetemek belső szakmai kérdéseiben?

Ezzel e "kiskorusitásfal" pb egyetem, pb universitas - eredeti egyetemes, f gész értelmében - nem tudja önmagát fejlesztő hivatását betölteni. A kormányaat semmiképpen sem kockáztethrtjr - még látszatában sem - rz alkotó gondolkodást, önállóságot guzsbekötő, centrar liEált bürokratikus diktatúra rossEemléktt éveinek újraélesztését.

Amilyen mértékben mentjük fel az egyetemi tanárt a személyes felelősségtől, olyan mértékben süllyed alkotómunkája kisBolgáló tevékenységgé. Káderpolitikai követkeményei: éppen a legr.f neebbrendüen alkotó széllé .ek nem vállalnak bürokratikus panelekből épült katedrát.

III. Cim.

A tanulók, hallgatók

alapvető jogainak és kötelességeinek megfogalmazásában túlnyomói ésEt bürokratikus formulákat sorol fel a Tv 36 •§•/!/ ds /Г/ a "képességeinek megfelelő" elasztikusán órtelmeahető tartományból hiányzik a hivatástudat, mint legfőbb képesség és kötelesség.

Tv 37.S /2/ e/ Jóllehet az általános tankötelezettség progresszív állami, törvénye áll mögötte, mégis megfontolandó в fegyelmi felelősség alóli kivételként törvénybe iktatni, hogy ав általános iskolai tanuló nem zárható ki oktatási intézményből. Ez közvetlenül az általános iskolák tehertétele és értékvesztése mellett a pedagógus pályától is elriaszt gyakorlati következményeivel. Társadalmi kihatásában pedig az a veszélyes, hogy egyenesen továbbvezet a munkeerkölce zilálódéeához és deviáns megny ilvánul ás okhoz • Kizárásról természetesen csak az utógondozási konzekvenciák megoldásával lehet szó.- 4 -