Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1974-1975 (1-a-66)
1974. december 10. / Egyetemi Tanács ülés - Javaslat az ábrázoló geometria c. tárgy új képesítési rendszerére - Művésztelepi munkák osztályozása - Javaslat a művészképzés műhelyrendszerének kialakítására - Bejelentések - Napirenden kívól: az anatómia és tágyábrázoláás tantárgy reformjavaslata
5 osztály is működjék, külön szakmai vezetővel, de közös gazdasági bázissal. 3/ napirendi -pont: Javaslat a művészképzés műhelyrendszerének kialakítására /vitaanyag mellékelve/. dr Rónai György mint az a kiküldött vitaanyagból is kiderült, a festő tanszék foglalkozott e kérdéssel. Kéri a vélemények kinyilvánítását, valamint azt, hogy tegyenek javaslatot a végrehajtást illetően. A tantervi követelmények meghatározását meg kell előzze az elvek körülírása, ha erre most nem kerülhet sor, akkor sajnos a következő tanévben sem lehet a reformot bevezetni. Kéri,, a hozzászólások elsősorban határozzák meg azokat a szakágakat, amelyeknek oktatására szükség van, de foglalkozni kell azzal is, hogy ez a program, hogy igazodik az oktatás egészéhez. Barabás Márton hozzászólása mellékelve. Z.G-ács György megállapítja, hogy a művészeti oktatás ezen a ponton keresztúthoz jutott. Megoldást végülis az Építő- és Képzőművész Szövetség találhat. Köztudott, ma az építészet nem igényli a képzőművészeti feladatok megoldását. Ott van a baj, hogy nem tartozik az iparművészeti fogalom körébe sem és díszítő jellegű oktatás sem folyik. E problémakör túlhaladja az oktatás határait. Elképzelése szerint e feladatot egy mesternek kellene vezetnie, kooperálva a műhelyekkel. Leszögezi, hogy óraadókkal a feladat megoldása nem képzelhető el, hanem csak differenciálódott mühelyrendszerrel. Fel kell nevelni olyan szakembereket, akik e feladatokhoz értenek, kísérleti laboratóriumok lehetőségét veti fel. Elképzelése szerint a IV. évfolyamig a tárgykörbe tartozó technikákat csak, mint anyagtani technológiai diszciplínát kezelné. A művészképzés keretében kerülne sor bizonyos tervek kivitelezésére. Egyetlen hozzászóló sem említette, de megemlíti, hogy voltaképpen egy alkalmazott művészetek tanszékének szervezése volna az ideális, amelybe tartozna a színház, a reklám, az utcakép, a világítás, stb. témakör is, hiszen a művészet mindig is része volt az életnek. Szabó Iván előtte szóló elképzeléseivel egyetért és ismét berlini tapasztalataival támasztja alá. dr Entz Géza az írásban leszögezett állásfoglalásán felül hangsúlyozza műhelyrendszer kiépítésének fontosságát. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az építészet fontos szerepét és bár tudja, hogy ennek sok akadálya van, mégis javasolja a műegyetemmel a kapcsolat felvételét. Az anyagismeret szükségességét hangsúlyozza.
