Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1974-1975 (1-a-66)
1974. december 10. / Egyetemi Tanács ülés - Javaslat az ábrázoló geometria c. tárgy új képesítési rendszerére - Művésztelepi munkák osztályozása - Javaslat a művészképzés műhelyrendszerének kialakítására - Bejelentések - Napirenden kívól: az anatómia és tágyábrázoláás tantárgy reformjavaslata
4 Raszier Károly véleménye az, hogy a hallgatóknak a müvésztelepen azzal kell foglalkozniuk,. amivel a műtermekben nincs lehetőségük. Mi a célja a művésztelepi munkának: nyitott szemmel járni, jegyzetelni, a latáskultúrát fejleszteni, hogy ezekből a hallgatók minél többet tudjanak alkotómunkájukban felhasználni. Ha egy képnek nincs vizuális élménytartalma, akkor az a kép sematikus lesz. Az elmondottak alapján nem tartja helyesnek a feladatok elhatárolását, hanem az élményanyag együtttartását tartja fontosnak. dr Rónai György a főiskola történetében megszokottá vált már, hogy két alapvető probléma csap össze: hol az akadémikus igény lép fel, hol a szabadszellemé. Az a véleménye, hogy e kérdésben nem lehet egységes állásfoglalást kialakítani, ezt bizonyítják a hozzászólások is. Nézete szerint a mester szuverenitására kell a dolgot bízni, ő döntse el, hogy az együttélés során kit hogyan kezel és milyen feladatokat tűz ki. Aggodalmát fejezi ki a különböző osztályok közös művésztelepének, hiszen az adott müvésztelep vezetőjének sok gondot okoz a más osztálybéli hallgató megfigyelése. Ezenkívül kár lenne a müvésztelepek intimitását is feladni. Továbbá megállapítja, hogy a szeptemberi időpontot tartja kedvezőnek, mert a vakáció után a hallgatók kiéhezetten fogtak a munkához. Somogyi József Megjegyzi, hogy az összevont müvésztelep csak úgy képzelhető el, ha az ott működő osztályok vezető tanárai is jelen vannak. Szabó Iván az egyéni program kitűzése mellett szól. Beszél a továbbiakban a német társintézmény gyakorlatáról, melynek alapján kiderül, hogy a technika megismerését fontosnak tartja. Megjegyzi, hogy nem érzékelt semmi problémát más osztályos hallgatók esetében. Továbbá az a véleménye, hogy a júliusi müvésztelep kedvezőbb, mert tapasztalata szerint a vizsgák után a hallgatók boldogan fogtak a munkához. Mikus Sándor megállapítása szerint az idén jól működtek a müvésztelepek. A szabadban történő foglalkozásokra szükség van, ezért nem szeptemberben, hanem korábbi időpontban javasolja a szervezést. Somogyi József összefoglalva a hozzászólásokat megállapítja, hogy abban mindenki egyetért, hogy a müvésztelepi munkát zártabbá kell tenni. Nem ért egyet a szoros programmal, valamint az időpont megkötésével sem, véleménye szerint mindenkor a helyi adottságokhoz kell igazodni. HATÁROZAT: A müvésztelepek szervezése az ideihez hasonlóan történik, közben keresve új lehetőségeket, az időpont megkötése nélkül. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy müvésztelepen más
