Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1970-1971 (1-a-62)
1970. december 3. / Igazgatói Tanács ülés - Főiskolai jubileum ünneplése
/ff- 3 -Az a véleménye, hogy a felsoroltakból szép kiállítást lehet rendezni. Mivel az akkori növendékek munkái megsemmisültek és emiatt nem jöhetnek számításba, későbbi növendéki munkák kiállítását nem javasolja. Domanovszky Endre: Az elmúlt ülésen is kimeritő vita folyt arról, hogy csupán az alapítókról vagy egy kibővített anyag bemutatásáról legyen-e szó. Nem ért egyet azzal, hogy a 8o-as évekig bővítsék az anyagot, mert akkor éppen olyan jogon lehet a 9o-es vagy a 9oo-as évekig visszanyúlni. Bernáth mester eredeti tervében éppen az volt a szimpatikus, hogy az alapítókra volt tekintettel. Felvetődhet az a kérdés, hogy milyen alapon szerepel Benczúr és miért nem Ferenczy? Krocsák Emil Bernáth mester eredeti elgondolása mellett szól és úgy véli, nem is annyira képzőművészeti kiállítást kell rendezni, mint inkább azoknak az életművét, akik elindították a főiskolát, dokumentálni, részben képpel, szoborral, részben fotóval. Ezt kell az ország tudomására hozni. Indokolja ezt az is, hogy az alapitó tanárok közül sok épitész volt például és ők voltak a legnevesebbek. Az alapitó festő, szobrász tanárok bemutatása nagyon vérszegény lenne, ami nem tarthatna érdeklődésre számot. Tájékoztatásul előadja, hogy az épület maga 1871-ben készült el? előtte volt már valamilyen intézmény. Eötvös küldte ki Keleti Károlyt Nyugatra és Keletre azzal a megbízással, hogy tanulmányútja tapasztalatai alapján alapítsa meg a főiskolát. Akkoriban a legnagyobb problémát a lakosság igen alacsony képzőművészeti műveltsége jelentette,' tehát szükség volt mindenekelőtt egy rajztanár gárdát kinevelni. Majd Nyugaton fellendült az ipari művészet, ezért szükség volt mivés ipari tevékenységgel is foglalkozni, ez aztán levált és alakult az iparművészeti iskola középfokon. Mindebből kiderül, hogy különböző fokon már folyt valamiféle oktatás, amikor Keleti a megbizást megkapta. Megismétli javaslatát: Az érdekelt személyiségekről /az alapitók vonatkozásában/ adjunk teljességre törekvő képet /pl. Erdőssy találta fel akkoriban a kockológiát, mely azután elterjedt külföldön is/ nem szobor és festmény anyaggal, hanem dokumentumokkal. Dr.Nemes László emlékezteti a Tanácsot, hogy az elmúlt ülésen két alapvető kérdés ütközött, egyik: Bernáth mester javaslata szerint az alapitókat ünnepeljük saját müveiken keresztül, másik: ne csak az alapitók tevékenységével foglalkozzunk, mert hiszen a főiskola százéves múltja nemcsak ebből áll, hanem mutassuk be a fejlődés mérföld-köveit, tehát az egész főiskola fejlődését.
