Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1963-1964 (1-a-55)

1964. március 27. / Igazgatói Tanács ülés - Rendkívüli rajztanárképzés ügye - Tantervi változások bejelentése, jóváhagyása - Tájékoztatás a főiskolai hallgatók fegyelmi kérdéséről - Rajztanár diploma honosítási kréelem Paál Elektől - Bikácsi Daniella átvételi kérlme az Iparmüvészetiről - Dózsa Farkas András átvételi kérlme az Iparmüvészetiről - Gyurcsek Ferenc I évfolyamos szobrász hallgató felmentése a pedagógia szak alól - Götz János tanévhalasztása - Bábszínház igazgatóságának levele

2/a napirend: Kapos Nándor javaslata a restaurátor képzésre vonatkozóan^'

Bernáth Aurél

Írásban közölt hozzászólásából:

Ha a főiskia négy éves, akkor a restaurátor szak elvégzéséhez egy év nem elegendő. A javaslatot ezért ellenzi. Véleménye szerint a restaurátor szakos hallgatókat ki kell venni a 4 éves képzésből, csak 5 éves képzés esetében képzelhető el, hogy rajztanári diplomát is szerezzenek.

Négy éves képzésnél a mindkét diploma mindkét szak hátrányát eredményezné.

Végvári Lajos;

Felmentés a rajztanári szak alól jó kibúvót jelentene, javasolja ezért:

a négy éves alapképzés^ a tanári szak elvégzése után egy bizonyos felvételi vizsga alapján visszatarthatók legyenek a növendékek a restaurátor képzésre. Tehát a mesteriskola keretében. Egyik felvételi követelmény egy múzeumi kép másolata legyen.

HATÁROZAT: Alapvizsga letétele után, V.évfolyamtól

folyik a restaurátor képzés a mesteriskola keretében.

, Érvényre lép 1967-ben.

Az átmeneti időszakban a tanulmányi idő meghosszabbítható egy évvel.

Tervbe kell venni a grafikai és szobrász restaurátor képzést, ennek érdekében későbbi időpontban napirendre tűzik a tanszak tananyagát.

3/ .napirend: Tájékoztatás a főiskolai hallgatók fegyelmi "kérdéseiről.'

Domanovszky Endre:

A fegyelem megszilárdításának módja régen vitatott kérdés. Most is, mint a főiskola vezetésének átvételekor, az az álláspontja, hogy egy főiskolai hallgató felnőtt ember, tehát önállóan cselekszik saját felelősségére. Változatlanul az a véleménye, hogy olyanfajta fegyelmi intézkedést - mely az ő hivatástudatukat, belső fegyelemérzetüket sértheti - nem lehet foganatosítani.

Határozott véleménye, hogy a fegyelmi kérdéseket az értékeléshez kell kapcsolni. Felsőoktatási intézmény vagyunk és nem az állandó számonkérés a feladatunk. Ha a növendék nem fejlődik szakmailag kellőképpen és nem végzi lelkiismeretesen elméleti munkáját, az értékmérés során büntetését érvényesítheti. Ha a tanár fenn akarja tartani a fegyelmet, qkkor ezen az utón módjában áll. Ez volna az a fegyelmi erő, ami a növendékekre leginkább hat. Egyetért a fegyelem megszilárdításával, azonban nem az állandó ellenőrizgetéssel, hanem szigorú értékméréssel.