Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. december 16. / Igazgatói Tanács ülés - Kovács Béla visszavételét kéri - Diákcserék ügyei - Államvizsga és diplomaterv rendelet módosítása - A tananyag és oktatási módszerek korszerűsítése - Összevont felvételi vizsga - Káderfejlesztés - A Kenesei Honvéd Üdülő Parancsnokság pályázati felhívása - Az 1961/62-es tanév beiskolázási terve
2 -Bemátli Aurél: A bevezetőt általánosságban nagyon jónak tartja, csupán két dologra kiván kitérni: /!/ Egy programm nem Írhatja elő azt, hogy hogyan kell festeni. Akadnak olyan növendékek, akik csak foJsmáról-formára tapogatózva ± tudnak festeni. Ez pedig még nem jelent naturalizmust. Pátzay Pál: Azt kell leszögezni, hogy a megismertetés irányában történik az első három évfolyam tevékenysége a valóság látásának letapintására célzó módszerekkel. A,festésmodor változtatásával a festési eljárások is megváltoznak. Éppen ezért nem lehet előre meghatározni, hogy lo év múlva hogyaa kell festeni. Bemáth Aurél: A tanulmányi idő két részre osztásával kapcsolatban kifogásokat emel. Szükségesnek tartja annak megváltoztatását, mert mint a felső évfolyamok tanára, tapasztalja azokat a nehézségeket, amelyekkel a növendékek küzdenek, amikor más felfogású tanártól hozzá kerülnék. A tanár változás a növendékekben nagy visszaesést mutat. Domanovszky mester kérdésére kihangsúlyozza, hogy nem a tananyag kettéválasztása ellen van kifogása, hanem a ±xxrá tanárok beosztását illetően. Kádár György: Nagy általánosságban egyetért a bevezetővel, azonban osztozik azon véleménnyel, mely szerint rövidebbnek, célratörőbbnek kell lennie. A bevezető elvi részével azonban messzemenően eltér a véleménye: /2/ Nem konstruktiv realizmusról, hanem socialista realizmusról kell beszélni és ebben az irányban kell a nevelőmuhkát végezni. /3/ A bevezető nem hangsúlyozza ki, miért nem ért egyet a korábbi programmal, nem indokol, ezért tanulságot sem lehet levonni, ügy lehet értelmezni, mintha a Horthy időszak alatt a Főiskola több eredménnyel működött volna, mint most. Elfelejtkezik arról, hogy 194-9-es években azért vált szükségessé az uj reform kialakítása, mert az intézményen belül is meg kellett teremteni az államosítást. Véleménye szerint - éppen a Horthy korszakot tekintve alapul - óriási haladást ért a főiskola oktatási módszerében és eredményeiben. GondolnikeU. éppen az elmúlt lo év alatt végzett művészek egész sorára, akikből igen sok kiváló művész vált. Éppen ezért nem szabad elmarasztalni mindazt, ami a 49-es reformfc eredményeinek tekinthető. /3/d/ Meggyőződése, hogy a 49-es programm bizonyos idejében olyan eredmények születtek, amelyet ma is büszkén vall magáénak. Véleménye szerint az ilyenfajta bevezetőnek nem sok értelme van és nincs is rá szükség. Lényegesnek tartaná a határozott állásfoglalást a főiskola célkitűzéseire vonatkozóan. Néhány apróbb megjegyzése elvi vonatkozásban: A tartalom és forma kérdésének taglalásával több időt kellene tölteni és az észrevételeket összegyűjteni. Enélkül csak zűrzavar támadhat. Az ösztönöknél leszögezné, hogy egy művész szánjára ez nagyon fontos tényező.
