Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1952-1953, 1953-1954 (1-a-46)
1953. március 27. / Főigazgatói Tanácsülés - A minisztérium bírálata a Főiskola első féléves tevékenységéről - Katonai tanszék működésének megindoklása - Hallgatók április 4-ig üzemekbe mehetnek rajzolni
- 11 Kenyere s: Bortnyik: Ló a hátralevő időben fegyelmezett lesz. Két évvel ezelőtt volt egy fegyelmi tárgyalása. Kijelentette, hogy ő nem tanul és nem is fog tanulni. Amikor nála szilárdabb erővel találkozott, akkor belátta hibáját és megígérte, hogy meg fog változni. Átmenetileg meg is változott, de később folytatta ott, ahol abbahagyta. A neveléssel kapcsolatban lenne egy pár kérésünk a tanár elvtársakhoz. Közelednek a választások; kérjük, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába. Szeretnénk, ha ez nem lenne elszigetelt probléma a szakmai munkától. A titkári értekezleten hallottam, hogy az úttörőktől kezdve mindenki kiveszi részér a választási előkészületekben. A Főiskolát ebből a szempontból nagyon kimélik. Szeretnék javaslatot tenni. Pár nappal ezelőtt a Sovjetszkoje Iszkusztvo-ban olvastam, hogy a Szovjetunióban a főiskolákon nyilt hetet rendeztek. Ezt mi nem tartottuk nagyon szükségesnek. A látogatók részére a főiskola egyik tanára ismertető előadást tart, és végig vezetik őket a főiskolán. Nálunk a nyilt hét alkalmával a látogatók engedéllyel ide-oda mehettek a Főiskolán, nem volt semmi irányitás. Ezt az idén jobban kell megszervezni. Az elvtársak figyelmét nagyon erősen ráirányítottuk a nevelésben való hiányosságokra. Ezt nem most tettük elsőizben, többször felhívtuk a figyelmet az oktatásban elvő hiányosságokra, úgy érezzük, most e hibának kijavítása a mi legaktuálisabb problémánk. Bortnyik elvtárs elmondta a Minisztérium kritikáját, de elmondhatta volna azt is, hogy külön kiemeltem az elért eredményeket is. Nagyon lehangoló, ha csak a hibákat említjük, az eredményeket nem. Az eredmények elérésében szerepe van Bortnyik elvtársnak és kiemeltem egyes tanárokat is. Épen ezek az eredmények adnak lehetőséget arra, hogy ezeket felhasználva a valóban fennálló hiányosságokat kijavítsuk. Komoly pozitívumokra támaszkodhatunk. Felvetettük a passzivitás kérdését; azt, hogy a tanárok járjanak be az elméleti órákra. De ezeket a kérdéseket nem vesszük mereven. Nem csak ez a módja annak, hogy a hallgatók lássák, a tanárjuk érdeklődik irántuk. Pl. Keleti Márton filmet forgatott abban az időben, amikor hallgatóinak vizsgájuk volt. Meghagyta, telefonáljanak neki a Filmgyárba, milyen eredménnyel vizsgáztak hallgatói? Ez a hallgatók tudomására jutott és nagyon inspirálta őket az, hogy tanárjuk érdeklődik irántuk. Meg kell találni az utat a hallgatók felé. Sokszor nagyon ügyesnek kell lenni és erre is van példa a Főiskolán. Kaptak kritikát az elvtársak; összeszedtem a hiányosságokat, sok példát is hoztam fel. Nemcsak a Főiskola számára kell nevelni a hallgatókat, de az életre is. Az áll a munkánk középpontjában, hogy megvalósítsuk a hallgatók szocialista művésszé való nevelését. Természetesen, ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Mihdezt azért mondtam el, hogy az elvtársak ne higyjék azt, ä Minisztérium nem látja az eredményeket Ezeket szemelőtt tartjuk: e nélkül nem tudnánk továbbhaladni! A mi jó nevelőmunkánk a gyakorlati munkánkból derül ki. Egy ilyen főigazgatói gyűlésnek célja, hogy rámutasson azokra a hibákra, amelyeken javítani kell. Ha arról beszélünk, hogy vannak hibák, akkor nem arról van szó, hogy az egész Főiskola hibás. TJj feladataink vannak; uj művészeket, uj embereket kell alakitanunk, erre még nincsnek megfelelő módszereink. Bernáth Aurél aktról és portréról beszél, de szerintem még ezek a munkák is alkalmasak arra, hogy a nevelőmunkával össze tudjam kapcsolni. Ha realista szemléletet, pontos rajzot követelünk, akkor már nevelőmunkát végzünk. Amikor az aktnál nem csupán a
