Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1952-1953, 1953-1954 (1-a-46)
1953. március 27. / Főigazgatói Tanácsülés - A minisztérium bírálata a Főiskola első féléves tevékenységéről - Katonai tanszék működésének megindoklása - Hallgatók április 4-ig üzemekbe mehetnek rajzolni
*4P JEGYZŐKÖNYV * felvétetett Budapesten, 1953, március £7.-én, a főigazgatói tanácsülésen. Jelen vannak: Bortnyik Sándor főigazgató, Biró Károly főtitkár, Rozsnyai Zoltán párttitkár, Bencze László, Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Ek Sándor, Garzó Ágnes, Hincz Gyula, Pátzay Pál tanárok, Kenyeres Ágnes a Népművelési Minisztérium Művészetoktatási Osztályának vezetője, Radimeczky ezredes, a katonai tanszék vezetője, Surányi Péterné a marxista tanszékről, Lukács Ágnes és Horányi Erzsébet a tanulmányi osztály részéről. Jegyzőkönyvvezető: Kecskeméti Éva. Bortnyik elvtárs üdvözli Kenyeres Ágnes elvtársnőt, Radimeczky ezredest és a megjelent tanárokat. Az értekezlet első napirendi pontja: a MinisztéÉium bírálata'a Főiskola első félévi munkájáról. A bírálatot Kenyeres elvtársnő mondta el. A Képzőművészeti Főiskola elkészült a programmal, ezt a Minisztérium ideiglenesen jóváhagyta. Azonban az idén ezt még nem nyomatju ki, mert ennek az évnek tapasztalatai alapján javítjuk a programmokat. - A birálat szerint van javulás a Főiskolán, a fegyelem terén is. A programmok is hoztak némi eredményt, de nem teljeset és nem minden területen. A politikai munkában vannak hiányosságok. A szakmai tanárok csak szakmai téren nevelnek, a politikai nevelést áttolják a marxista tanszékre. A .fegyelem sem kellő mértékű, ennek megszilárdítása szükséges. A hallgatók ott vannak ugyan az órákon, de nem figyelnek, nem tanulnak eléggé. A tanulás nem folyamatos, a vizsgák előtt tanulnak, ami valószinü, hogy a mostani vizsgák előtt is fennáll. Szükséges, hogy a tanárok a folyamatos tanulásra felhívják a figyelmet, blzditsák a hallgatókat. A tanárok közötti egység nem elég érett, nem minden tanár vonja felelősségre a hallgatókat a fegyelmezetlenségért és nem elég szigorral. A főtanszakvezetőknek és tanároknak a tanulmányi osztállyal keröltve igyekezniük kell, hogy a fegyelem megszilárdítását keresztül vigyék. Ez még nem megfelelő mértékű. Megtörtént, hogy az egyik hallgató, amikor felhívták arra, hogy tornaórán jelentést tegyen, azt hülyeségnek mondta, a tanulmányi osztály mégsem váltotta le tamlőcsoportvezetői tisztségéről. Bár a hallgató az óra után bocsánatot kért, ennek ellenére szigorúan felelősségre kellett volna Vonni. A hallgatókban megmutatkozik passzivitás és kispolgári gondolkodás is. Ennek egyik formája a gyűléseken felszólalókkal szembeni magatartásban nyilvánul meg. ügy mondják, hogy azok a hallgatók, akik felszólalnak, azok érvényesülni akarnak, kedvében akarnak járni a vezetőségnek. Mutatkozik ilyen magatartás a tanulásnál is. Egyik hallgató, frár kitünően tudta a művészettörténeti anyagot, nem felelt olyan jegyre, amelyre képességei szerint tudott volna, azért, hogy ne lássák törtetőnek. Egyik hallgató kijelentései ellenséges magatartásra mutatnak. Azt a kijelentést tette, hogy Sztálin elvtárs meghalt, Truman nem elnök, igy a béketábor két erőssége vált ki. A hallgatók követelőzőek. Követelik a dajkálást. Kívánják, hogy továbbra is.papírral, vászonnal lássuk el őket. Ezt már nem kedvezésnek látják a Főiskola részéről, hanem követelik tőlünk. Vájjon nincsének-e olyan hallgatók, akik a vásznat megtudnák venni? Most minden egyes hallgató kap vásznat, ami annyit jelent, hogy nemsokára nem lesz vásznunk és akkor azoknak sem tudunk juttatni, akik valóban rászorulnak. Sokszor beszélnek a hallgatók túlterhelésről, a tanulás róvására propagandát fejtenek ki. A hallgatóknál megmutatkozik a frázisszerűség, a pártosság hiánya a szakmai és elméleti munkában. A tanárok nem adnak kellő segítséget ennek leküzdésére. Nem tudunk
