Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1952-1953, 1953-1954 (1-a-46)

1953. január 30. / Főigazgatói Tanácsülés - MTA átirata amelyben elismeréssel szól Koffán Károly munkásságáról - Élbrigádi tagságra és jutalmazásra javasolt diákok ismertetése - G. Szabó Kálmán ismerteti a tajztanárképző főtanszak államvizsga tételeit

Ahogy kire szem, ő a ^ gőgös művész” t ipus.Hzekre nagyon kell vigyázni. Ízt nerrj azon az alapon mondom, hogy helyeslem a magatartását,mert az vtál.őban helytelen, de kérdés, hogy nyilvános megrovással mit érünk el. A jé pedagógusnak tudni kell ! jőt teszünk-e vele, szerencsés elgondolás-e, Vagy pedig fordítva,esetleg rontunk ? -Íz egyénenként változik. Épe n Makar enkonál látjuk, hogy egészen egyéni médon nydlt mindenkihez hozzá, látszólag ellentmondott önmagának énebben volt épen nevelői bölcsessége. 711, tudok képzelni olyan esetet, amikor remekül hat rá az ilyen, eset és-erre Van szükségé, de lehet oly an eset'is,hogy a saját kárára képes tovább megmerevi tani magát. Nem lenne—e jobb, ha a főigazgató barátilag bőszéibe vele ? Nem le hét ne-e igy sokkal inkább megfordítani ? „

Ilyen esetben sokszor felemlítek közmondásokát.Hzt teszem'mist isi ?? Aki fél a farkastél, ne menjen az erdőbe ”. Azt hiszem, hogy az a gyerek kapott már osztályzatot. Az oktatási elveket az osztályzatban meg kell okolni. Ti kell ismernie macát a körülötte lejátszódé dolgokban, jobban,mint a tanároknak, Nz, amit most mondtam, csak látszólagos ellentmondás. ftk fiatal emberek, akik a szaktanárokon túl más oldalról jobban felkészülten kapják meg a képességet, hogy kigazod janak a szocialista épitésb«n, ahol dolgozniok kell. Ha nem tud, hiába tehetséges, ezen a téren ez a hiány meg fog maradni és nem fog semmire sem menni, hiába tud egy maflakát,Vagy egy embert jól lerajzolni. Ma már mea'sze. túl vagyunk, hogy azt mondjuk: elegendő a készség arra, hogy valamit le tudjon rajzolni. Azcjn még nem vagyunk tuj hogy elsődlegesnek tekintsük kivétel nélkül $z eszmei tartalmat, Hogy ebből induljon ki a művészetünk és ott tartunk még, hogy többen úgy vélik, hogy eszmei tartalom mellett l^s lehet jé művészetet csinálni. Megtűrt dolog még egyes tanároknál az eszmei tartalom. Xiebermann;megállapitása aí apján állnak: mindegy, hogy mit fe st, kápo sztafe jet,

Vagy madonnát. A marxist a^le nini at a tanszék már megadja a lehetőséget ahhoz, hogy ettől az állásponttól eltávolodjanak és a mi követelményünk szerinti álláspontra helyezkedjenek. Az eszmei tartalom ! tipikus körülmények tipikus ál akjai ,me n jen be a művészetbe. Ha ?atay izgalmasan tud lefesteni vglgmit, az még nem művészet és nem megfelelő képe sség 'ahhoz, arn t oártosságnak nevezünk. Ne lünk'már pl. Nagybánya sem elég: nekünk több kell, mint " pl. Munkácsy* A megjelenítés tekintetében még messze Vagyunk Nagybányától és Munkácsytól, de ha ott' leszünk,már kevés lesz, Mi ma eszmeileg messzebb vegyünk. Én nem ide adtam volna -?ataynak ötvöst. Nem érdemli meg az, aki ennyire felazinr® hozza eát a destruktiv áll áapontot.Hgy fiatal embernél tekintetbe kell venni, hogy oiyar. Micsurin, aki ne k lassan hő a rózsafája. Hkkor viszont ne féljünk a nyilvános megfntéstől. Attól függ, hogy hogyan tesszük meg. Ha érzi, hogy konkrét hibáját róttuk meg,de nem az 6 képességét és erkölcsi magatartást, akko r ez a módszer száz eset közül kilencvenkilencszer be fog válni, csak egy százalék a kivétel, kmberek vagyunk, itt is hibá2 hatunk,de nem nyugodhatunk bele, hogy ennyire elvi vonatkozásban zsákutcába jusson. Vissza kell hozni, ha nem le he nem elég a tehetsége.