Magyar Iparművészeti Főiskola - értekezletek, 1952-1953
1952. október 24.
Jel e n t é s a hallgatók nyári foglalkoztatásról. Az 1951/52-98 tanév befejezése után na ~yszáian hallgató részére biztosi fcttuak olyan nyári foglalkoztatást, mely tanulmányi munkájuk t kiegészítette. 80 hallgató egyhónapos m"v'sztélééi gyakorlatom, kb. 12 hallgató múzeumi, könyvtári, vagy népművészeti gyűjtése* vett részt. Restaurátor hallgatóiak ásatáson voltak. 25 hallgatónk a KM. üdültetési akcióban vett részt. 2 hallgató kivételével valamennyi III. és IV. éves növendékünk Üzemi ryakar laton, vagy itt a tóiskolám iparművész-brigádba a dolgozott az Iparművészeti Kiállításra készülő tárgyakoa. Üzemi gyakorlat. t III. és IV. éves növendékeink nagyrésze brigádokban dolgozva töltötte el a kőtelező egyhavi üzemi gyakorlatét. Kétségtelen, hon/ ez a munka aera volt egyenértékű miden szakom az Üzend ? yakoríattál, ennek el jenére azonban rendkívül tanulságos és az akkori körülmények között hasznos vo t. Kivételt képeznek a szövösök és a fémetek, akik olyan sokoldalúan oldották meg a hallgatók fqfalkozt&tásét, hogy az vég redméayoem egy ilmerni gworlattal volt eg énért'kü. Pl*, a szövősök a te vezéstől kezdve az összes munkafolyamaton keresztül & kész anyagig maguk készítették el szcvetinimtáikát. A munkát nem lehetett ugv megszervezni, hogy egy-egy hallgató valamennyi munkafolyamatban gyakorolhatta volna magát, mert a feladatokkal határidőre el kellett készülni, azonban a psorortom belül olyan jó volt az együttműködés, hogy egymás munkáját is figyelték és abból is tanultak. Egy-két műveletben Pedig teljes jártasságra tettek szert. Tanáraink általános véleménye ez, hogy a hallgatók a sz ovömühely- bea olyan munkát végeitek, amely szorosan kao3solódott az elméleti technológiai oktatáshoz és különösen hasznos volt abból a szempontból, hoy/ megirr rkedtek a folyamatos termelésnél fellépő nehézségekkel. Megismerték a gyenge gépeinknél sürüa fellépő akadályok elhárításának módját és megfigyelhették a gére- ket huzamosabb működés közben. Hasznos művészi tapasztalatokat is szereztek, pl. a keskeny szalagon meg mi átázott szőve tanyagoknál nem jelentkeztek úgy a konstrukció és szintéi.problémák, mint a teljes szélességben megszött anya ?nál éseg^-egy esetben menetközben kellett megoldaniok. Az ötvösök aagyaá-mi tárgy készítése közben sok művelettel megismerkedtek. Megtanulták és gyakorolták az acélt~ke- vésést, dróthajlitást, kalapáccsal való felhúzást, a gépi nyomást, domborítást, cizellálóst és a vesét rá »den fajtáját, valamint sodrony ár költ, rekeszes és festözomáac használatát. A munkában aég; szakoktató vett részt, akik egyben irányították a hallgatók munkáját is. A munkát ezen a tanszakon jól megszervezték és hasonlóan a szövősökhöz, a muaka nagy lelkesedéssel folyt. Az előirt munkaidőnél sokkal többet dolgoztak. A'Z
