MNL-OL-XIX-A-83-b 3371-3405/1967

3391/1967. Romániával vízügyi egyezmény kötése

- 3 Román részről ugyanis csak a hatarvizfolyasokból táplálkozó azon magyar vizhasznalatok vízigényének kielégítését hajlandók vállalni, amelyek vízkivétele az un. hatarzónaban /pár km-es sáv a határ mentén/ települt. Ez összesen 7 m3/eec vizmennyiság. Ezen felül a mederállapot.fenntartása érdekében szükséges /un.szani- tarius/ vizmennyiség cimén a hatar által átmetszett 8 vízfolyáson további 7 m3/sec viz átfolyását biztosítanák. E szerint e vízfolyások kereken 100 m3/sec összes mértékadó természetes kisvízi hozamából összesen 14 m3/sec vizhozam atbocsataBaban hajlandók megállapodni.

Ezzel szemben a magyar vizhasznalatok távlati vízigénye a Tisza völgyében a magyar-roman vízfolyásokból - a megegyezés érdekében az igényeket gazdasági áldozatok vállalásával a még elfogadható mértékig csökkentve - összesen mintegy 67 m3/sec. Ebből - ugyancsak már redukált számítások szerint - a nyári kritikus kisvizi hozamok idején összesen 32 m3/sec vizmennyiség szükséges a meder állapotának megóvásához, az egeszsegugyi, halélettani stb. feltételek biztosításához, továbbá azért, mert Magyarország is köteles a Tiszában bizonyos vízmennyiségeket Jugoszlávia felé átengedni. Ennem levonásával csak 35 mj/sec Romániából származó vizhozam volna Magyarországon a Tisza völgyében ténylegesen hasznosítható. /a Tisza-völgyi öntözések és egyéb vizhasználatok 133 m3/sec-ot kitevő jelenlegi vízigényének fedezésére eredetileg 52 m3/sec Romániából eredő hasznosítható vízhozamot vettunk számításba/.

Ez azt jelenti, hogy a roman Eélnek az általa vállalt /14 m3/se</ vizmennyiségnél kereken 50 m3/sec-al többet kellene a határon kibocsátani.

A kérdés gazdasági szempontból a magyar vízhasználatokhoz távlatilag szükséges vizmennyiságek pótlását szolgáló beruházások költségeinek ismeretében mérlegelhető. Az idevonatkozó tanulmányok szerint minden m3/sec viz pótlása tárolás utján 46 millió forintba kerülne. Ezt az összeget a román Eél által felajánlott

MNL OL XIX-A-83-b