MNL-OL-XIX-A-83-b 3261-3294/1966
3267/1966. Az ötnapos munkahétről
2 annak gazdaságosabb végzését olősogitő munkaidő-rendszerként merült fel. így pl. ötnapos munkahét lieratéhen azt iV on termelő területeken dolgoznak, ahol a mu .kaidő egészségi ártalom, vagy egyék cimen /folytonos termelésre történt áttérés/ heti 36-42 óra között került megállapítsera, valamint elszórtan egyes, elsősorban nem termelő területeken /készletező vállalatok, egyes intézmények/. Részlegesen, nem minden szombatra kiterjedően - havonta két-, illetve három szombatot érintően - alkalmazza ezt a munkaidő-beosztást pl. az építőipar ás a textilipar. 3 kör bővítésének igénye eddig is fennállott, ez évben azonban, főleg az utóbbi időszakban - feltehetően a baráti országokban, a Szovjetunióban, az ШЖ-Ъап, Csehszlovákiában megvalósított, illetve folyamatba tett intézkedések hatására - erősödött a vállalatok /intézmények/ ötnapos munkahét bevezetésére irányuló törekvése. Ennek kapcsán a Fővárosi Tanács más munkanapok terhére a szombati munkaidőt tovább csökkentette, mig a Magyar Nemzeti Bank, az'Országos Takarékpénztár - az egyenlőtlen munkaidőbooszfcás alkalmazásának lehetőségét felhasználva - havonta egy szabad szombatot biztosit. Ez a jelenség ellentétes azzal, hogy a szabadnapok számát ne a munkanapok hosszával, hanem a munkaidő csökkentéssel növeljük. Az egyenlőtlen munkaidőre való hivatkozás kifogásolható abból a szempontból, hogy az nemcsak az időszakos munkatorlódásnak kitett munkahelyeken, hanem az egész intézményre kiterjedően került megvalósitásra és igy ezt tartalmilag már ötnapos munkahétnek kell tekinteni. E megvalósított intézkedéseken túl ken is az ötnapos munkahét bevezet növekszik a t ermelő ésénok engedélyezése rolmok száma /gyógyszeripar egész területe stb./* t érülete- iránti kéMNL OL XIX-A-83-b
