MNL-OL-XIX-A-83-b 3146-3190/1965
3147/1965. Dunakanyar regionális tervének jóváhagyása
2o954/Szná © v Általános i-smortctes a Dunakanyar regionális tervéhez. I. «. Dunakanyar fe.ilesztásénck eddigi helyzete. á Dunakanyar földrajzi helyzetéből következően, évszázadok óta jelentős területe az országok. Változatos történelme során, gazdag természeti adottságai, éghajlati és domborzati sajátosságai s az ebből eredő táji szépsége következtében, a mindenkori főváros üdülőterületéül szolgált. Üdülő szerepe 1894” a szentendrei helyérdekü vasút megindulása éta,Budapest főváros rohamos fejlődésével párhuzamosan növekedett. Kulturális emlékei /pl. Visográd romjai/, kiemelkedő csúcsai /pl. a Dobogókő klimatikus üdülői/, Zobegény, Nagymaros, stb. kezdettől fogv élénk kiránduló- és nyaraló forgalmat váltottak ki. ;*z 195o-as évek gazdasági válsága a Dunakanyar megismerésének újabb lökést adott. gazdasági válsággal leginkább sejtett falusi lakosság ugyanis 2.ooo-nél több szobát bocsátott az ugyancsak szegényebb, s igy szerényebb igényű városi lakosság rendelkezésére. kirándulók egyre növekvő tömege pedig számos illegális találkozónak biztosíthatott lehetőséget 1919. és 1945. között. üdülésre használt települések ebben az időben három- egymástól élesen elkülönülő - csoportban alakultak ki: 1# a Dunakanyar központjában - Dobogókőtől Nógrádig - az akkori férőhelyek 66%-a, ezen belül Visegradon és Nógrdd- verőcén 5o%-a, majd 2. a Szentendrei sziget déli részén és az ahhoz csatlakozó jobb- és balparti településeken a férőhelyek 13%-a, végül 3. Esztergom környékén 12&-a csoportosult. HO MNL OL XIX-A-83-b
