MNL-OL-XIX-A-83-b 3146-3190/1965
3147/1965. Dunakanyar regionális tervének jóváhagyása
2o955/Szné 2 A felszabadulás után a magánnyaralók és az üdülők túlnyomó része a SZOT, násrúszo egyes vállalatok, üzemek közeiésebe került, s ezzel a fejlődés rohamossá, do egyben rendszertelenné is vált. Mig az egyes - kötött forgalmú - üdülők igénybevétele oly erős volt, hogy pótágyakra, szükségférőhelyekre, idény meghosszabbításra is szükség volt, más - többnyire vállalati - üdülők kihasználtsága 2o% alatt maradt. A tartós üdülők forgalma mellett egyre nagyobb jelentőségűvé vált a hétvégi pihenő és a kiránduló forgalom, mely ezt, a közismerten egészségtelenné vált környezetben élő fővárosi lakosság szamara oly könnyen elérhető és igy nélkülözhetetlen, üdülő- és pihenőhelyet lökésszerűen boritja cl. A zavartalan használatot nehezítő és a szakaszosságával forgalmi nehézségeket okozó zsúfoltság mellett, egyre nagyobb, súllyal jelentkezett gátló tényezőként a Főváros vízigénye. ^ növekvő vizigény miatt, a vizboszerző területet ugyanis cgyrö északabbra, egészen a Szentendrei sziget északi csúcsáig kellett kiterjeszteni, s ezenfelül folszini vizeket is igénybe kell venni, xi viz tisztaságának megőrzése, a tartós üdülés és a hétvégi forgalom rendezése immár a fejlesztés tervszerű irányítása nélkül nem biztosithötó. xi fejlesztés irányításának o nyilvánvaló szükségessége miatt, az Építésügyi Minisztérium megbízása alapján, a 3udapesti Városépitési Tervező Vállalat 196o-ban regionális tervtanul - nányt készített a területre. A tervtnnülnany a Dunakanyar területeként a Dunának Budapest északi határától Esztergomig terjedő szakaszát, ehhez délen a Pilis hegységet, északra a MNL OL XIX-A-83-b
